Igehely: Jn 5:16-20; Kulcsige: Jn 5:17 „Jézus így szólt hozzájuk: «Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.»”
Egy szombatnapon történő gyógyításért a zsidók Jézust üldözőbe vették, és meg akarták ölni. Pedig Jézus mindezt az Atya munkálkodására válaszként tette.
Igehely: Zsid 11:1-3; Kulcsige: Zsid 11:3 „Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható.”
A hit hőseinek felsorolása előtt az író tisztázni igyekszik a hit kérdését. Az isteni kinyilatkoztatások hit által válnak valósággá.
Igehely: Lk 3:21-22; Kulcsige: Lk 3:22 „Leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.”
E történetet megelőzően Jézussal utoljára 12 évesen találkozunk (Lk 2:42). Itt kb. 30 éves lehetett. 18 év után búcsút vett a názáreti ácsműhelytől, hogy eleget tegyen mennyei küldetésének.
Igehely: ApCsel 1:4-8; Kulcsige: ApCsel 1:8 „Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt a föld végső határáig.”
Aki a tanítványság mellett kitart, annak ezért keményen meg kell harcolnia. Legtöbbször ezzel a harcával egyedül marad. De nincs ez Isten jóváhagyása nélkül. A trónus előtt is egyedül kell majd megállnunk.
Igehely: Jn 15:18-27; Kulcsige: Jn 15:26 „Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam.”
Nincs pillekönnyű Krisztus-követés. Fel kell vennünk a keresztünket, méghozzá naponként. (Mt 16:24) A megvetést, sőt gyűlöletet kiváltó kereszt idők multával sem lett népszerűbb.
Igehely: Jn 16:7-15; Kulcsige: Jn 16:13 „Amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek. ”
Mi a bűn? Mi az igazság? Mi az életszentség? A bűn és az igazság felismeréséhez és megkülönböztetéséhez isteni segítség kell. Az életszentség nem egy olyan állapot, amibe csak úgy véletlenül belesodródhatunk.
Igehely: Zsolt 39:1–14; Kulcsige: Zsolt 39:5 „Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!”
Nagy kegyelem, hogy az ember megszólíthatja Teremtőjét az élet bármelyik szakaszában. Feltehetjük neki azokat a kérdéseket is, amiket senkinek nem mondunk el, de ott vannak bennünk. A zsoltáríró megkérdi: „meddig tart napjaim sora?” Látva a földi élet rövidségét, sok nyomorúságát és mulandóságát, ezt vallja: „egyedül benned reménykedem.” Kiben reménykedünk mi? Azokban, akik körülvesznek minket? Talán a vihar elmúlásában? Az Úr Jézus mondta: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn 16:33).