Igehely: Jn 20:24-31; Kulcsige: Jn 20:31 „Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az ő nevében.”
A baptista hitvallás első pontjából kiderül, hogy a Szentírásból „megismerhetjük Istent, az örök élethez vezető utat, és azokat az elveket, amelyek alapján Isten meg fogja ítélni az emberiséget.” János evangéliuma elejétől a végéig ezt az üzenetet fejti ki.
Igehely: Jn 1:1-18; Kulcsige: Jn 1:1-2 „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt. Ő kezdetben Istennél volt.”
Az Ige (görögül Logosz) szószerinti fordításban szót, beszédet jelent.
Igehely: 1Kor 9:24-27; Kulcsige: 1Kor 9:25 „Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant.”
Ha elfogadtad Jézust, és tagja lettél a gyülekezetnek, az csak a kezdet, még nem a célba érkezés. A cél, amelyet Pál másoknak megmutatott, a maga számára is kötelező érvénnyel bírt. Nem lépett ki azok sorából, akik Jézusnál szabadulást keresnek. Úgy élt, mint a korinthusiak mintaképe.
Igehely: ApCsel 18:1-6; Kulcsige: ApCsel 18:6 „Amikor azonban ellene szegültek és szidalmazták, lerázta ruhájáról a port, és ezt mondta nekik: Véretek a ti fejetekre szálljon: Én tiszta vagyok! Mostantól fogva a pogányokhoz megyek.”
Miután kitört az ellenségeskedés, Pál kénytelen volt elhagyni a zsinagógát és a szomszédos házban folytatta munkáját. Távozásakor elmondhatta, hogy mindenki vérétől tiszta, hisz az üdvösség útját nem titkolta előlük. Nem mindenki mondhatja ezt el, amikor távozik valahonnan.
Igehely: ApCsel 15:36-16:5; Kulcsige: ApCsel 16:1-2 „gy jutott el Derbébe, majd Lisztrába is. Volt ott egy Timóteus nevű tanítvány, egy hívő zsidó asszonynak és egy görög apának a fia, akiről jó bizonyságot tettek a lisztrai és ikóniumi testvérek.”
Engesztelhetetlennek tűnik Pál? Túl szigorú? Vagy csak következetes? Aki nem fáradozott vele, amikor tehette volna, nem vette fel a munka terhét, amikor szükség volt rá, most ne jöjjön vele a gyümölcsöket learatni. Előbb mutassa meg a változást, a hűséget kis és nagy dolgokban.
Igehely: 2Móz 17:8-16; Kulcsige: 2Móz 17:9 „Akkor ezt mondta Mózes Józsuénak: Válassz ki férfiakat közülünk, vonulj ki, és ütközz meg Amálékkal! Én pedig odaállok holnap a halom tetejére, és Isten botja a kezemben lesz.”
Ma sem mentes az életünk a harcoktól. Felmérhetetlenül sokat jelent, ha nem egyedül kell ezeket a csatákat megvívnunk, a nehéz helyzetekben megállnunk. Egy lelki vezető, elöljáró, tapasztaltabb barát jobban rálát a problémára, átlátja az adott helyzetet, és segít, tanácsol.
Igehely: Préd 7:15–29; Kulcsige: Préd 7:16 „Ne légy fölöttébb igaz, és ne bölcselkedj fölöslegesen: miért pusztulnál bele?!”
Mindenből szeretjük az eredetit. A hamisítvány, hiába ugyanúgy néz ki, mégiscsak utánzat. Nem olyan a minősége, a tulajdonsága, szóval csak látszat, becsapás. A lelki életet is lehet utánozni, a bölcsességet is. Lehet nagy kijelentéseket tenni Istennel átélt tapasztalat nélkül. A munkahelyemen is vannak ilyen „mindenhez értő” emberek. Az ilyen embereket idővel kerüli a környezete. Az igazi bölcsesség, amely felülről való (Jak 3:17–18) nem ilyen!