2024. június 24., hétfő

DÉLELŐTT | 
Szeretetteljes egység

Igehely: Fil 2:1–4; Kulcsige: Fil 2:2 „Akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek.”

Mi következik Krisztus iránti szeretetünkből? Az övéinek szeretetteljes közössége is. Ennek fenntartása megkívánja, hogy egyetértésre jussunk, törekedjünk az egységre.

Pál apostol erre figyelmeztette (1.v.) a filippibelieket, hogy minden különbözőségeik ellenére törekedjenek szeretet által az egységre. Ezt célként munkálják.

Természetesen egy gyülekezet tagjai nem mindenben egyformák. Arra viszont figyeljünk oda, hogy különbözőségeink ne tegyék tönkre az egységet közöttünk! Érték és értékesebb között sorrendbeli különbséget kell tenni. A közösség egységét fenyegethetik a vélemény- és meglátásbeli különbségek; az érdekkülönbségek, például az önző érdekek (4.v.); a pártoskodás; közösséget próbáló nehézségek stb.

Az egységre törekvés az egymás kölcsönös megbecsülésen alapszik (3.v.). Itt őszinte alázatra és kölcsönös tiszteletre van szükség. Másrészt pedig arra a krisztusi, önfeláldozó szeretetre, az önmagunkról való lemondás hajlandóságára.

Melyik fontosabb: a saját véleményeink vagy Krisztus Gyülekezete? Miért értékesebb az egység, mint az önérdek?

János Levente

DÉLUTÁN | 

Kimagasló engedelmesség

Igehely: Jer 35:14–16; Kulcsige: Jer 35:16 „Jónádábnak, Rékáb fiának az utódai megtartották ősük parancsát, amit az megparancsolt, de ez a nép nem hallgatott rám.”

Isten a Rékáb fiainak személyében a kimagasló engedelmesség jó példáját hozta bizonyítékul népe elé, hogy igenis tud az ember engedelmeskedni, ha akar. Jeremiás prófétának a templom egyik kamrájába kellett bevinnie Rékáb fiait – leszármazottait – és borral kínálni őket (5.v.), de ők Jónádáb ősatyjuk parancsának engedelmeskedve egyáltalán nem ittak bort (6.v.).

Engedelmeskedni nem mindig könnyű, de e probléma feloldásában a Szentlélek fog segíteni. Az első kérdés ez: Tud-e egyáltalán az ember engedelmeskedni? Isten bebizonyította népének, hogy tud (14.v.). Képesek vagyunk, Isten nem kér tőlünk lehetetlent. A következő kérdés az, hogy akar-e engedelmeskedni őneki? Júda népe, Jeruzsálem lakói nem akartak az Úrra hallgatni (15.v.). Pedig Isten a hűtlen népet a jogos büntetés helyett prófétái által újra és újra megtérésre hívta, áldását ígérve.

Végül a döntő kérdés az, hogy én engedek-e az Istennek? Ha őszintén akarok, imában kérhetem az Urat, és ő segítségemre lesz az engedelmességben.

János Levente

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
5 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Róm 9:30–10:10; Kulcsige: Róm 9:9 „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz.”

Azt szokták mondani, hogy a hit mindenkinek magánügy. Ez nem igaz. Jézus ezt mondja: „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt” (Mt 10:32–33). A tanítványok Jézus feltámadását nem hitték el, akkor se, ha olyanokkal beszéltek, akik találkoztak a feltámadott Jézussal. Szükséges volt a személyes találkozás Vele. Mivé váltak a találkozás után? „Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk.” (ApCsel 4:20)