Mindennapi áhítatok

2022. november 9., szerda

Igehely: 1Thessz 4:1-12; Kulcsige: 1Thessz 4:8 „Aki tehát ezt megveti, az nem embert vet meg, hanem Istent, aki Szentlelkét is rátok árasztja.”

Isten elhívása irányodban a szent élet. Az Úr, a te Teremtőd és Megváltód szent és elvárja azt, hogy ha Benne hiszel és Őt követed, mindezt tiszta szívvel tedd. A szentséghez vezető út tulajdonképpen három eszközön keresztül valósul meg az Úr gyermekének életében.

2022. november 7., hétfő

Igehely: Józs 7:1-26; Kulcsige: Józs 7:11 „Fölvonultak tehát oda a népből mintegy háromezren, de megfutamodtak az ajbeliek elől.”

Bibliát olvasó ember számára ismeretes Ákán bűne, amit Ai városának elfoglalása közben követett el. Elvett az Istennek szentelt zsákmányból és elrejtette azt. Már ez a tette is elszomorító, de megdöbbentőbb, hogy miatta egy egész nép kárt szenvedett.

2022. november 6., vasárnap

Igehely: ApCsel 5:1-11; Kulcsige: ApCsel 5:4b „Mi indította szívedet ilyen cselekedetre? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek.”

Anániás és Safira története olyan fontos eset volt, hogy Lukács úgy gondolta, feltétlenül le kell írnia a beszámolójában. Na, nem azért, mert követendő példa lenne a házaspár viselkedése, ellenkezőleg, hogy figyelmeztessen arra, hogy a hazugság bűn, és azt Isten nem hagyja szó nélkül.

2022. november 5., szombat

Igehely: 1Jn 3:10-17; Kulcsige: 1Jn 3:14 „Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket: aki nem szereti a testvérét, az a halálban marad.”

Isten igéje számtalan alkalommal beszél az ember hitéről, cselekedeteiről, sőt még az ember testének a fontosságáról is, de sehol sem enged arra következtetni, hogy valamilyen módon cselekedeteinket függetleníteni lehetne magunktól. A Biblia az embert egy egésznek látja, testével, lelkével.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Mk 1:21–28 Kulcsige: Mk 1: 22 „Álmélkodtak a tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.”

Jézus tanításán álmélkodtak az emberek. Felismerték a különbséget Jézus és az írástudók tanítása között. Ő hatalommal beszélt; azoknak szavai erőtlenek voltak: „Ő volt a hang, azok csak visszhangok. A Törvényadó, Törvénymagyarázó és Bíró isteni tekintélye úgy átsugárzott tanításán, hogy az írástudók tanítása nem tűnhetett másnak, mint fecsegésnek” (Jamieson, Fausset és Brown kommentár). Szavainak hatalmát cselekedetei és csodái is igazolták. Csoda csodát követett. Megnyilvánult Krisztus abszolút uralma a betegségeken, démonokon, a halálon és a természet elemei felett.