2021. július 8., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Isten hatalmáról tesznek bizonyságot az alkotásai

Igehely: Róm 1:18-23; Kulcsige: Róm 1:20 „Láthatatlan valóját, azaz örök hatalmát és istenségét meglátja alkotásain az értelem a világ teremtésétől fogva. Ezért nincs mentségük.”

Megtérésem előtt azt gondoltam, hogy nincs Isten. Ha létezne, akkor nyilvánvalóvá tenné számomra is a létét. Lehet, hogy nem idegen tőled sem ez a gondolat, voltál hasonló helyzetben, vagy éppen most küzdesz ezzel. Isten létezik! Bár emberi receptorainkkal csak a hatalmas műveit tudjuk felfogni. Ne a korlátozott érzékszerveidnek higgy!

A világteremtéstől kezdve Isten megismerhető az értelmes elme számára. Örökkévaló hatalma meglátszik a pici kavicstól a leghatalmasabb szikláig, a véglényektől a többtonnás cethalig. Isten létezését hirdeti, nagyságát dicsőíti a természet puszta léte. Jób, miután beszélt a Teremtővel, megértette a természet csodálatosságát, így szólt: „Az én füleimnek hallásával hallottam felőled, most pedig szemeimmel látlak téged. Ezért hibáztatom magam, és bánkódom a porban és hamuban!” (Jób 42:5-6) Meglátta a hatalmas Istent.

A felfuvalkodott emberi bölcsesség önmagát helyezi a világ tetejére, pedig az igazi bölcsesség Isten félelmével kezdődik. Keserű valóságként érzékelhető, hogy a sorrend felcserélődött: a teremtett a Teremtő előtt. Nem tudom, nálad hogy van ez, vizsgáld meg magad! Ne csak néz, láss is, ne csak gondolkodj, érts is!

Molnár Ottó

DÉLUTÁN | 

Egy nap, amit csak az Úr ismer

Igehely: Zak 14:1–9; Kulcsige: Zak 14:4 „Megveti majd lábát azon a napon az Olajfák hegyén, amely Jeruzsálemtől keletre van. Az Olajfák hegye pedig középen kettéhasad; kelet-nyugati irányban egy igen nagy völgy támad, mert a hegy egyik fele északra, a másik fele délre mozdul el.”

A történelem folyamán többen is törekedtek arra, hogy pontosan tudják az évet, hónapot, napot, amiről „a nagy napként” hallunk vagy olvasunk. De azt a napot csak az Úr tudja. Kár időt és energiát fordítani ama nap pontos meghatározására, hiszen maga Jézus Krisztus is ezt mondja erről: „Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül” (Mt 24:36); „Monda pedig nekik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett” (ApCsel 1:7).

Nekünk nem kell, sőt nem is szabad számításokat végeznünk, nehogy csalódjunk, ahogy ez már annyiszor megtörtént. Néhány, ember által megadott dátum: Russell 1914-re jövendölte, majd 1915-re, Rutherford új dátumokat adott meg: 1918, majd 1925, végül 1942. „1966-tól újabb kampány készítette elő 1975-öt, de az armageddoni csata és a paradicsom megint nem jött el.”

Nem a dátum a legfontosabb nekünk, hívőknek, hanem a hűség Istenünk felé, a kitartás a munkában. A dátummal nem oldunk meg semmit, ha mindezeknek a híjával találtatunk. „Nem tudom, mikor lesz, talán éppen ma!”

Molnár Ottó

 Napi áhítat

Igehely: Mt 2:1–12; Kulcsige: Mt 2:1 „Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe.”

Régi képeslapokon, amiket rokonoktól, barátoktól kaptunk, gyönyörűen megfestett képen ott van a jászolban az újszülött Jézus, balról a pásztorok, jobbról a háromkirályok! Több probléma is van ezzel az ábrázolással: Az ige sehol sem írja, hogy hárman lennének, csupán annyit jelent ki a Szentírás, hogy ,,bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe” (Mt 2:1). A többes szám csak arra mutat, hogy legalább ketten voltak, de lehettek akár húszan is. Ráadásul nem királyok, hanem bölcsek, valószínűleg a mai csillagászokhoz hasonló tudós emberek voltak.