Igehely: Lk 4:40-41; Kulcsige: Lk 4:40 „Napnyugtakor mindenki hozzávitte a különféle bajokban szenvedő betegét; ő pedig mindegyikükre rátette a kezét, és meggyógyította őket.”
Az egyház történetében újra és újra fellángol a vágy arra, hogy a hívek személyesen találkozzanak Isten természetfeletti erejével. Legújabban a 20. század elején kapott lendületet az ún. „isteni gyógyítás igéje”. Különböző összejöveteleken történtek már olyan események vagy éppen gyógyulások, melyek emberi ésszel megmagyarázhatatlanok. Ugyanakkor visszaélésekről és hiszékeny emberek becsapásáról is lehet hallani, amikor egyenesen elszedik a gyógyulni vágyók pénzét. Évekkel ezelőtt egy mélyen tisztelt gyógyító evangélista olyan embert tett gyógyító alkalmai reklámarcává, aki tökéletesen egészséges volt, és éppen az evangélista kevéssé ellenőrzött gyógyításait igyekezett leleplezni, amikor egy alkalommal felállt a tolószékből.
Jézus Krisztus nem hirdetett meg gyógyító alkalmakat. Nem adott fel hirdetéseket és nem reklámozta magát – a démonok tisztátalan bizonyságtételét pedig határozottan elutasította és tiltotta. Egyszerűen csak hozzá vitték a betegeket, és Ő meggyógyította őket. Messiási voltának egyik jele volt ez.
Tapasztaltad-e már életedben, környezetedben Jézus Krisztus gyógyító hatalmát? Van-e beteg családtagod, ismerősöd, akit imában hozhatsz az Úr elé?
Horváth Ferenc
Igehirdetés a nehéz időkben
Igehely: 2Tim 4:1-5
Igehirdetés a nehéz időkben? Nagy szükség van arra olyankor! Pál azonban egészen másról ír itt Timóteusnak. Lehet, hogy éppenséggel túlságosan is jó időket éltek az akkori igehallgatók. Megvolt, amire szükségük volt, talán még több is. Vasárnapra kelve még válogatni is tudtak, hogy kinek az igehirdetését hallgassák meg (kapcsolják be, vagy keressék meg az interneten). Nem a saját kívánságaik szerint szóló tanítókat kereső, viszketős fülűek számára volt nehéz idő az, hanem az igehirdetőnek. De hát mikor volt ilyen nehéz helyzetben az igehirdető? A tegnap olvasott események során Péter és János még nem került szembe ezzel a jelenséggel. Egy-két évtizeddel később azonban Pál nem is egyszer szólt róla. Timóteusnak azt írta, hogy készüljön föl rá, mert lesz ilyen idő. Azt gondolom, hogy Pál maga is tapasztalta már ezt a jelenséget. Azóta pedig benne vagyunk. Ma mindenképpen olyan időket élünk, amikor a Timóteusnak írt figyelmeztetés, bátorítás esedékes. Hirdesd az Igét, az egészséges tanítást!
Herjeczki Géza
