2017. szeptember 11., hétfő

DÉLELŐTT | 
Az egész népet érintő ünnep

Igehely: 2Krón 29:20-30,12; Kulcsige: 2Krón 30:5 „Elhatározták tehát, hogy kihirdetik egész Izráelben Beérsebától Dánig, hogy jöjjenek Jeruzsálembe, és tartsanak páskát Izráel Istenének, az Úrnak a tiszteletére, mert ilyen nagy tömegben még nem tartották meg, pedig meg van írva.”

Több évvel ezelőtt evangelizációt szerveztünk egyik gyülekezetben. Szórólapokat nyomtattunk, hogy tudjanak róla az emberek. Megkérdeztem az egyik szomszédot, hogy eljön-e, mire azt válaszolta, hogy ő nem kapott meghívót. Úgy érezte, hogy ez őt nem érinti (valószínűleg nemcsak a meghívó hiánya miatt). Ezékiás összegyűjtötte a város vezető embereit, hogy áldozatot mutassanak be a papokkal együtt, miután megtisztították magukat és a templomot. A vezető emberek „örömest mondtak dicséretet, meghajoltak és leborultak.” (30.v.) Az áldozati ünnepet kiterjesztették a gyülekezetre (vagyis a köznépre), és a papok már nem győzték az áldozatok előkészítését. Ez nem akadályozta Ezékiást, hogy egész Izráelt páska ünnepre hívja. Ezékiás és a jeruzsálemi nép öröme kizendült minden törzshöz. Nem akarták, hogy valaki is lemaradjon erről az áldásról. Tudsz-e úgy örülni Isten jelenlétében, hogy az másokat is magával ragadjon? Hívsz-e másokat is, hogy részesüljenek Isten jelenlétének áldásában? (SJ)

Boros Róbert

DÉLUTÁN | 

A kijelentett ige kiváltság

Igehely: Zsolt 147:19-20 „Kijelentette igéjét Jákóbnak, rendelkezését és törvényeit Izráelnek. 5Móz 4,8 ; Róm 3,2 ; ApCsel 14,16 Egyetlen néppel sem bánt így, a többiek nem ismerik törvényeit. Dicsérjétek az Urat!”

Isten nagyságos tettei közé sorolja a zsoltár, hogy kijelenti igéit, megismerteti törvényét. Nem rejti el akaratát előlünk. De kihez szól az Úr? Mindenki megismeri az ő kijelentéseit? Sok ember nem tud eljutni bibliaolvasás közben az Úr kijelentéseinek megismerésére. Csak a betűt, a szavakat látja. Abban is van sok bátorítás és vigasztalás. Van sok jó tanács. De népéhez másként szól az Úr. Milyen csodálatos, amikor olvassuk a Bibliát, és nemcsak a tanulság érint meg, hanem érezzük annak átformáló erejét az életünkben! Valósággal tapasztaljuk, hogy az ige a lélek kenyere. „Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik” (Mt 4:4). A kijelentés felelősséggel jár. Engedelmességet vár az Úr minden kijelentett ige iránt. „Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem.” (Jn 10:27). Az örök élet ígéretét azok kapják, akik felismerik a Pásztor hangját, és követik őt. Kérd az Urat, hogy ma esti igeolvasásod ne legyen megszokott. Szóljon az Úr hozzád, helyezze szívedbe törvényeit, és tegyen engedelmessé a követésében!

Józsa Zsolt

 Napi áhítat

Igehely: Mt 2:1–12; Kulcsige: Mt 2:1 „Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe.”

Régi képeslapokon, amiket rokonoktól, barátoktól kaptunk, gyönyörűen megfestett képen ott van a jászolban az újszülött Jézus, balról a pásztorok, jobbról a háromkirályok! Több probléma is van ezzel az ábrázolással: Az ige sehol sem írja, hogy hárman lennének, csupán annyit jelent ki a Szentírás, hogy ,,bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe” (Mt 2:1). A többes szám csak arra mutat, hogy legalább ketten voltak, de lehettek akár húszan is. Ráadásul nem királyok, hanem bölcsek, valószínűleg a mai csillagászokhoz hasonló tudós emberek voltak.