d.e. Nem szavakban áll a szeretet – 1Kor 13:1-13
Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom. (1Kor 13:1)
Egy szerelmespár azzal jelentkezett egyszer egy lelkipásztornál, hogy esküvőt szeretnének tartani. A lelkipásztor így szólt: „Jó, de előbb felkészítőre kell járnotok, hogy tanuljatok a házasságról”. Azt mondja erre a leány: „Minek azt? Tudom, hogy másoknak problémájuk van a házasságukkal, de nekünk nem lesz. Mi szeretjük egymást!” A lelkipásztor mosolyogva hallgatta, s közben arra gondolt, mekkora szükségük lenne ezeknek a fiataloknak a felkészítésre. Szegények, azt sem tudták, mi vár rájuk.
Könnyű mondani, hogy „szeretlek”, de nem könnyű következetesen, minden körülmények között eszerint is élni. Nincs még egy szó ezen a világon, amelyikkel annyit hazudnának, mint ezzel. Aki felületesen dobálózik ezzel a szóval, anélkül, hogy teljes szív és egy elkötelezett élet lenne mögötte, az olyan, mint aki fedezet nélküli csekkel fizet. Előbb-utóbb kiderül, hogy mi a valóság. A szeretet több, mint szép szavak, nagyobb, mint holmi érzés, és sokkal több, mint a jó szándék. A szeretet Isten. Belőle fakad az őszinte szeretet. „Mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adott Szentlélek által.” (Róm 5:5)
A mai napon ki iránt és hogyan fejezhetem ki a Krisztusi szeretetet? (SJ)
d.u. Áldás egy hívő családon – 2Móz 2:1-10
Isten áldása a legjobb dolog a világon. Az áldott ember minden jót Isten áldásaként fogad, és hálát ad érte. Amikor ilyen áldott emberek találkoznak, akkor sokasodik az áldás, bőséges a hála és az öröm. Mózes szüleinek története a hívő házasság áldásával kezdődik. „Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az Úr jóakaratát.” (Péld 18:22) Ezt magától érthetően követte a gyermekvállalás és a gyermekáldás. „Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom. (Zsolt 127:3) Veszedelmes időkben érkezett az újszülött, de a szülők dacoltak a korral.
Az áldások láncolata a rejtegetés izgalmával és sikerével folytatódott. Gyönyörködtek a gyermekben, dédelgették, rejtegették, mint kotló a csibéit. A hívő szülők egyik nagy feladata gyermekük biztonságot adó rejtegetése a külső veszélyek elől. Ez Mózes esetében rövid ideig tartott, mert hamar ki kellett engedni a család biztonságából. Minden szülő életében eljön az idő, amikor „víznek ereszti” gyermekét az élet folyamán. Ez nem könnyű, de ez is lehet áldás, ha Isten kezébe tesszük őket. Bízzuk őket erre az áldást osztogató, védelmező kézre. (SJ)
