Január 6 - Szerda

d.e. Nem szükségből, példaadásból... – Mt 3:13-17

Jézus ezt válaszolta: Engedj most, mert így illik minden igazságot betöltenünk. (Mt 3:15)

Jézus, aki jól ismerte Isten üdvtervét és az Újszövetség feltételeit, eljött Jánoshoz, hogy bemerítkezzen. János bűnvalló bemerítkezésre kérte hallgatóit, amit sokan komolyan vettek. János meglepetésére Jézus is kérte bemerítését, nem azért mert bűnök terhelték, és nem is a megtérés szükségessége miatt, hanem azért, mert ismerte és követte Isten törvényét. Jézus beállt a bemerítkezők sorába, nem tekintette felmentettnek magát, nem gondolta, hogy ez fölösleges lenne, éppen ellenkezőleg, nyilvánosan vállalta az elköteleződést és elpecsételődést, mert tudta, hogy ez Isten előtt kedves cselekedet.

Ha Jézus nem tekintette magát kivételezettnek, mi tekinthetjük magunkat annak? Ha Jézus ezzel is kereste Isten tetszését, mi megtehetjük, hogy üres liturgiának tekintjük a szabad akaraton alapuló bemerítkezést?

János levelében azt írja, hogy a Lélek, a víz és a vér tesznek bizonyságot mellettünk és értünk (1Jn 5:8). Nekünk tényleg szükségünk van bűnvallásra, megtérésre, bemerítkezésre.
Hogyan állsz az elköteleződéssel a kapcsolataidban, a közösségedben? Kik számára vagy példa? (EJ)

 

d.u. A boldog nép hálaimája –  Zsolt 33

„Az Úr szeme ügyel az istenfélőkre, akik szeretetében bíznak. Megmenti őket a haláltól, éhínség idején is megtartja életüket.”

Egy régi történet szerint egy fiatal párhoz vendég érkezett, és így dicsérte őket: „Szép a házatok!” A fiatalember így válaszolt: „Nem lesz ez mindig így!” Évekkel később ismét eljött ugyanaz a látogató, és így summázta a látottakat: „Milyen jó nektek! Nagy családdal ajándékozott meg titeket Isten!” A válasz ismét a régi volt: „Nem lesz ez mindig így!” És az évtizedek alatt a szép ház megkopott, a gyermekek kirepültek, a fiatalember megöregedett, majd özvegyen maradt, és a válasz mindig ugyanaz volt. Végül a fejfájára is ez került: „Nem lesz ez mindig így!”

Akkor lehetünk boldogok, ha reálisan látjuk az életünket és körülményeinket: megpróbáltatások mindig lesznek, a Föld nem lesz többé Éden. De Isten a nehézségeinkben is velünk lesz. És amikor jól megy sorunk, akkor se felejtsük el a jólétünk forrását. Se a sokban, se a kevésben ne vesszünk el. „Azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra szolgál.”

El tudod fogadni a körülményeidet? (EJ)