d.e. A kiállt próba jutalma – Mt 4:1-11
Ekkor elhagyta őt az ördög, és íme, angyalok mentek oda, és szolgáltak neki. (Mt 4:11)
Amikor Jézus mindent félretéve visszavonult a pusztába élete feladatára készülve, a legkritikusabb pillanatban felbukkant a kísértő, hogy három fronton is támadást indítson ellene. Velünk sincs ez másképp.
Fizikai szükségleteink, még ha azok helyénvalóak is, gyakran elgyengítenek. Tapasztalatból tudjuk, hogy amikor éhesek vagyunk, könnyebben válunk ingerültté, mértéktelenné, ha pedig fáradtak vagyunk, nehéz türelmesnek lennünk. Ha bizonytalanná válik az életünk, feszültségeinket gyakran másokon vezetjük le.
Szellemi szükségleteink is gyakran vezetnek zsákutcába. Csodavárással provokáljuk Istent, bizonyítékokat követelünk a szeretetére és ezzel zsaroljuk Őt, vagy más tudományok felé fordulva csillapítjuk szellemi éhségünket. Gyakran saját életcélokat követünk, ahelyett, hogy Istent magát követnénk. Céljaink és elképzeléseink válnak isteneinkké, és ezek lesznek életünk középpontjává. Szavainkkal talán Isten imádjuk, de tetteink és erőfeszítéseink a saját céljaink előtt borulnak le.
Nem törvényszerű, hogy szükségleteink bűnbe vigyenek. Isten tudja szükségeinket és idejében, megelégítően gondoskodik róluk. (EJ)
d.u. Oltalom és szabadulás – Zsolt 34
Dávid Saul háborgatásai elől a filiszteusokhoz menekült, ahol átmeneti nyugalmat talált. De hamarosan onnan is menekülnie kellett, a király vád alá helyezte, és csak úgy tudott megszabadulni, hogy beszámíthatatlannak tettette magát. Az élet veszélyes! Félig nevetve mondogatjuk, hogy „bármikor a fejünkre eshet egy tégla”. Folyamatosan kisebb-nagyobb veszélyek leselkednek ránk, amikre nincs ráhatásunk. Bezárkózhatunk egy biztonságosnak gondolt helyre, önkéntes börtönbe zárva magunkat, vagy folyamatos rettegések között élhetjük az életünket.
Manapság divatossá vált a „világ végére”, a civilizáció összeomlására, háborúkra, felmelegedésre, természeti katasztrófákra felkészülni. Sokan felfegyverkeznek emiatt, vagy búvóhelyeket hoznak létre, és ide menekítik értékeiket, vagy tartós élelmiszert halmoznak fel. De ezek az óvóhelyek legfeljebb egyetlen veszélyre jelentenek megoldást, abszolút biztonságot, teljes garanciát nem nyújthatnak.
Mi a te legnagyobb kincsed? Hová menekíted értékeidet? Hol van az a hely ahol, valódi oltalmat találsz? (EJ)
