d.e. Az áldozat megtérül – Mk 10:28-31; Kulcsige: Mk 10:29-30a
Jézus így szólt: Bizony mondom nektek: mindaz, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért, az százannyit kap. (Mk 10:29-30a)
Az ember egész földi élete során azért küszködik, hogy minél több dolgot megszerezhessen. Péter és a tanítványok, amikor Jézus követőivé lettek, mindent elhagytak.
d.e. Jézus vállalta a sorsát – Mk 10:32-34; Kulcsige: Mk 10:33
Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, halálra ítélik őt, és átadják a pogányoknak. (Mk 10:33)
A tanítványok érezték, hogy valami rossz dolog fog történni Jeruzsálemben. Félelem támadt bennük, és nem értették, miért kell oda menni, ahol már többször próbálták megölni őket. Jézus Krisztus nemcsak megérezte, hanem tudta, mi vár rá.
d.e. A mohó kérés nem előrelátó – Mk 10:35-45; Kulcsige: Mk 10:38
Jézus így válaszolt: Nem tudjátok, mit kértek. Vajon ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én kiiszom, és meg tudtok-e keresztelkedni azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem? (Mk 10:38)
Zebedeus fiainak kérése olyan volt, mintha egy osztályteremben felállna két közepesen tanuló diák, és kikiáltanák: mától kezdve mi vagyunk az osztályelsők!
d.e. Felismerni és segítségül hívni Jézust – Mk 10:46-52; Kulcsige: Mk 10:47
Amikor meghallotta, hogy a názáreti Jézus az, így kiáltott fel: Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam! (Mk 10:47)
Elképzelhetjük szegény, vak Bartimeust, amint az út szélén koldult nap mint nap. De egyszer csak megváltozott az élete. Csupán annyit tett, hogy a megfelelő időben felkiáltott: „Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!”
d.e. Milyen munkás vagy? – Mk 12:1-12; Kulcsige: Mk 12:9
Mit tesz hát majd a szőlő ura? Eljön, és elpusztítja a munkásokat, azután másoknak adja a szőlőt. (Mk 12:9)
A mai felvilágosult ember azt vallja, hogy nincs Isten, se mennyország, se pokol. Szerintük mindez csupán a vallásos emberek képzeletének szüleménye. Az ember a maga ura ezen a földön, és ő dönti el, mi a jó neki.
d.e. Az igazsághoz ragaszkodva tanítja Isten útját – Mk 12:13-17; Kulcsige: Mk 12:14a
Odamentek tehát, és így szóltak hozzá: Mester, tudjuk, hogy igaz ember vagy, és (...) az igazsághoz ragaszkodva tanítod az Isten útját. (Mk 12:14a)