Február 4 – Szombat
d.e. Jézus számít a tanítványaira – Mk 8:1-10; Kulcsige: Mk 8:1
Azokban a napokban, amikor ismét nagy sokaság vette körül, és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk. (Mk 8:1)
ÁHÍTAT
Február 5 – Vasárnap
d.e. Miért kíván jelt ez a nemzedék? – Mk 8:11-21; Kulcsige: Mk 8:12
„Jézus pedig lelke mélyéről felsóhajtva így szólt: Miért kíván jelt ez a nemzedék? Bizony mondom nektek, nem adatik jel ennek a nemzedéknek.” (Mk 8:12)
Február 6 – Hétfő
d.e. Jézus érintésére várva – Mk 8:22-26
Amikor Bétsaidába érkeztek, egy vakot vittek hozzá, és kérték, hogy érintse meg. (Mk 8:22)
Jézusnak e gyógyítását csak Márk jegyzi fel, ahol egy vakot barátai Jézushoz hoztak, azzal a kívánsággal, hogy érintse meg őt. Hitték, hogy Jézus érintése visszaadja annak szeme világát. Ezután Jézus kézen fogta és kivezette a falun kívül. Valaki azt mondta, hogy egyetlen vaknak sem volt soha ilyen vezetője.
Február 7 – Kedd
d.e. A Messiás-titok magyarázata – Mk 8:27-30
Jézus pedig megparancsolta nekik, hogy senkinek se beszéljenek őróla. (Mk 8:30)
Jézus földi szolgálata során különböző helyeken vitte végbe csodáit. Volt, ahol csodálták, amíg másutt elutasították. Fülöp Cézáreája akkor a császár kultusz legnagyobb fellegvára volt. Vajon miért itt tette fel Jézus nekik e két kérdést?
Február 8 – Szerda
d.e. Az Isten szerinti és az emberek szerinti gondolkozás különbsége – Mk 8:31-33
Ő azonban megfordulva tanítványaira tekintett, megfeddte Pétert, és ezt mondta: Távozz tőlem, Sátán, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint. (Mk 8:33)
Február 9 – Csütörtök
d.e. Senki sem tudja önmagát megmenteni – Mk 8:34-38; Kulcsige: Mk 8:37
Mert mit is adhatna az ember váltságdíjul az életéért? (Mk 8:37)
Ma reggel Jézus közel hív bennünket magához, mivel olyan dologról beszél, amit mindazoknak tudniuk kell, akik meg akarják menteni életüket.