ÁHÍTAT

Január 23 – Hétfő

d.e. Jézus démonűző szava – Mk 5:1-20; Kulcsige: Mk 5:8

Jézus ugyanis ezt mondta neki: Menj ki, tisztátalan lélek, ebből az emberből! (Mk 5:8)

A démonok bukott angyalok, akik Luciferrel szövetkezve Isten ellenségeivé lettek, akikre az ítélet visszavonhatatlan végrehajtása vár. A Biblia úgy beszél róluk, mint akik nemcsak a természet erőit, hanem az embereket is igyekeznek hatalmukba keríteni.

Január 24 – Kedd

d.e. Jézus gyásztörő szava – Mk 5:21-24; 35-43; Kulcsige: Mk 5:39

Bement, és így szólt hozzájuk: Miért csináltok ilyen zűrzavart, és miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik. (Mk 5:39)

Ámulattal tölt el Jézus fáradhatatlan szolgálatkészsége, ahogy helyről helyre haladva, Atyja akaratát cselekszi. Újabb vihar! A legnehezebb fájdalmak, félelmek vihara, melynek nem a tenger, hanem egy előkelő elöljáró családja a színtere. Ahhoz, hogy Jézus segíthessen fontos: 

Január 25 – Szerda

d.e. Jézus gyógyító ereje – Mk 5:25-34; Kulcsige: Mk 5:30

Jézus azonnal észrevette, hogy erő áradt ki belőle, ezért a sokaságban megfordulva így szólt: Ki érintette meg a ruhámat? (Mk 5:30)

Ez a csoda az első három evangéliumban egybeesik Jairus lányának meggyógyításával. Míg Jézus egyik helyről a másikra megy, útközben véghezvisz egy újabb csodát. Az asszony betegsége az emberi eszközök bűnnel szembeni tehetetlenségére mutat.

Január 26 – Csütörtök

d.e. Rácsodálkozás Jézus képességeire – Mk 6:1-6; Kulcsige: Mk 6:2b

Sokan hallgatták, és álmélkodva így szóltak: Honnan kapta ezeket, miféle bölcsesség az, amely neki adatott, és hogyan lehet, hogy ilyen csodák történnek általa? (Mk 6:2b)

Az előbbi események után Jézus tanítványaival hazatért és a názáreti zsinagógában tanított, ami ámulatba ejtette honfitársait. Elismerték ugyan bölcsességét, csodatevő erejét, de nem ismerték fel Jézus lényét.

Január 28 – Szombat

d.e. Találgatások Jánossal kapcsolatban – Mk 6:14-29; Kulcsige: Mk 6:15

Mások pedig azt mondták, hogy Illés ő, ismét mások azt beszélték, hogy olyan, mint valamelyik próféta. (Mk 6:15)

János, a bemerítő, a kiáltó hangja, Jézus előfutára és útkészítője volt, aki felől a zsidók különbözőképpen gondolkodtak. Jézus tettei hallatán Heródesben megszólalt lelkiismerete, aki azt hitte, hogy Jézus nem más, mint az a János, akit ő börtönbe vettetett és lefejeztetett.