d.e. Ami nem szégyenít meg – Róma 5:1-11; Kulcsige: Róm 5:5
A reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adott Szentlélek által. (Róm 5:5)
Vannak reménységek, amelyekről menetközben kiderül, hogy nem működő dolgokhoz fűződnek.
d.e. Királyoknak is elmondom – Zsolt 119:41-48; Kulcsige: Zsolt 119:46
Királyoknak is elmondom intelmeidet, és nem vallok szégyent. (Zsolt 119:46)
A Biblia leghosszabb zsoltárának visszatérő gondolata az Úr Igéje. Az író különböző fogalmakkal segíti a mondanivaló megértését: Az Úr törvénye, rendelkezése, döntése, parancsolatai, bizonyságai, intelmei, ígéretei.
d.e. Törekvéseink igei szűrője – Róma 14:13-23; Kulcsige: Róm 14:19
Arra törekedjünk tehát, ami a békességet és az épülést szolgálja. (Róm 14:19)
A hívő ember életében az új élet jelenléte és ereje leginkább a törekvéseink szintjén látható. Cselekedeteinkben tévedhetünk, vétkezhetünk (1Jn 2:1-2), de törekvéseinkben és vágyunkban, hogy Istennek tetsző életet éljünk, tökéletesek lehetünk.
d.e. Megváltásunk gyümölcse – Tit 2:11-15; Kulcsige: Tit 2:14
Aki önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, és megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetre törekszik. (Tit 2:14)
Az ember szívesen elválasztja azt, amit Isten egybekötött (Mk 10:9). Így van ez a jócselekedetekkel is.
d.e. Test és lélek harca – Róma 8:1-17; Kulcsige: Róm 8:6
A test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség. (Róm 8:6)
A Római levél 8. fejezetében a test lelkünk bűnre és gonoszságra törekvő hajlamát jelenti. Ezt nevezzük még óembernek, bűnös természetnek is. Az új ember lelkünknek Isten felé törekvő hajlama. A testi ember az, akiben a bűnre törekvés meghatározó, a lelki emberben az Isten felé, és a neki tetsző élet felé való törekvés meghatározó.
d.e. Igazságra törekvő élet – Ézs 1:1-17; Kulcsige: Ézs 1:17
Tanuljatok meg jót cselekedni! Törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót! Védjétek meg az árvák igazát, képviseljétek az özvegy peres ügyét! (Ézs 1:17)
Az első fejezet teljes egészében igazságtalanságról és igazságszolgáltatásról szól. Isten igazságtalannak találja, hogy népe, akivel annyi jót tett, elhajolt tőle. (2b.v.)