d.e. A mohó kérés nem előrelátó – Mk 10:35-45; Kulcsige: Mk 10:38
Jézus így válaszolt: Nem tudjátok, mit kértek. Vajon ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én kiiszom, és meg tudtok-e keresztelkedni azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem? (Mk 10:38)
Zebedeus fiainak kérése olyan volt, mintha egy osztályteremben felállna két közepesen tanuló diák, és kikiáltanák: mától kezdve mi vagyunk az osztályelsők!
Kicsit nevetséges, mert tudjuk, hogy ahhoz, hogy valakiből első tanuló legyen, keményen meg kell dolgozni! Jézus Krisztus válaszából megértjük, hogy nem azzal van baj, ha valaki első akar lenni, hanem azzal, ha rossz módon szeretne azzá válni. A munka, a küzdés, a harc elengedhetetlen a győzelemhez. Ezt az erőfeszítést nem lehet megspórolni, ahogyan Jézus sem menekült el a szenvedések elől. Ugyanakkor Jézus azt is mondja: „aki első akar lenni közöttetek, az legyen mindenki rabszolgája”.
A mai fogyasztói társadalom urakat nevelt belőlünk, akiknek kijár a kényelem, a luxus és hogy mások kiszolgáljanak. Jézus által megértjük, hogy szolgálni így is, úgy is fogunk, csak nem mindegy, hogy a bűnnek vagy az Istennek. Jézus vállalta a szolgai formát, hogy mi arra a helyre kerüljünk, amit az Isten tervezett nekünk az Ő országában.
Milyen áldozatot és szolgálatot vár Isten tőled?
Jellemző-e a nagyravágyás az életedben? (NF)
d.u. Testvéri együttmunkálkodás – 1Kor 16:10-12
A testvéri együttmunkálkodás feltételei vannak leírva ebben a szakaszban. Ha betartjuk ezeket, előrébb juthat Isten országa, ha megbukunk ezekben, akkor ne csodálkozzunk, hogy nem terjed az ige.
1. A testvérem elfogadása. Elfogadni testvérnek és elfogadni munkatársnak. Pál elfogadta Timóteust is és Apollóst is Jézusban. Ez a lényeg: Jézusban. Ő elfogad, mi is fogadjuk be egymást!
2. A munkatársam ismerete. Pál tudta, hogy Timóteus érzékeny lélek, törékenyebb, és kéri a testvéreket, hogy figyeljenek rá. Apollós most nem tudott elmenni misszióba, és védi őt, hogy majd máskor elmegy. Kell ismernünk egymás lelki felépítését, félelmeit és egyéb gyengeségeit, de azért, hogy segítsünk, nem azért hogy lejárassunk. Páltól tanuljunk, és egy testvérről se mondjunk se többet, se kevesebbet, mint amennyit kell.
3. A munkatársam igénylése a szolgálatban. Pál sürgette a testvéreket, hogy küldjék hozzá Timóteust, mert várja őt. Mi hogyan várjuk a találkozásokat? Sokszor a fiatalabb, vagy idősebb munkások úgy érzik, nincs rájuk szükség, mert nem igénylik a szolgálatukat. Hívjuk egymást, és szolgáljunk együtt! (SzS)
