Március 6 - Vasárnap
d.e. Elutasított meghívás – Mt 22:1-14
„Elküldte szolgáit, hogy hívják össze a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak elmenni.” (Mt 22:3)
„Elküldte szolgáit, hogy hívják össze a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak elmenni.” (Mt 22:3)
Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené! (Mt 22:21b)
Azon a napon szadduceusok is mentek hozzá, akik azt állítják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték őt. (Mt 22:23)
A szadduceusok nem hittek a feltámadásban, sem az angyalok létezésében, sem a csodákban. Most egy eszelős történettel álltak elő a Törvényből, a sógorházassággal kapcsolatosan (5Móz 25:5). E törvény szerint, ha egy nőnek meghalt a férje, és nem maradt fiúgyermek utód, a sógora kellett feleségül vegye, biztosítva így a család fennmaradását.
E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták. (Mt 22:40)
Mindazt tehát, amit mondanak, tegyétek meg és tartsátok meg, de cselekedeteiket ne kövessétek, mert nem azt teszik, amit mondanak. (Mt 23:3)
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhagytátok azt, ami a törvényben fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget. (Mt 23:23a,b)