Igehely: Lk 15:11-32; Kulcsige: Lk 15:20 „És útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt.”
A tékozló fiú történetében a csődöt mondott hazatérő fiú megismeri édesapját olyannak, amilyennek talán sohasem látta vagy gondolta.
Igehely: Lk 8:40-42, 49–56; Kulcsige: Lk 8:41-42a „Ekkor egy Jairus nevű ember jött hozzá, aki a zsinagóga elöljárója volt, és Jézus lába elé borulva kérlelte, hogy jöjjön el a házába, mivel egyetlen leánya, aki mintegy tizenkét éves volt, halálán van.”
Az Urat örömmel fogadók között volt egy személy, aki nem örvendezéssel várta Őt, hanem inkább reménységgel. Egy fájó szívű édesapának a legfőbb vágya az volt, hogy segítséget találjon. Fontosabb volt számára, mint bármi más, és mint égető tűz, emészthette szívét e teher.
Igehely: Mt 1:18-25; Kulcsige: Mt 1:24-25 „József pedig, amikor felébredt álmából, úgy tett, ahogyan az Úr angyala parancsolta neki, és feleségül vette őt, de nem érintette addig, amíg meg nem szülte fiát, akit Jézusnak nevezett el.”
Józsefnek megadatott, hogy édesapaként egy különleges szerepet töltsön be. Egy meghatározott ideig nevelője lehetett Jézus Krisztusnak.
Igehely: 2Sám 19:1-9a; Kulcsige: 2Sám 19:1 „A király megrendült, és sírva ment föl a kapu fölötti helyiségbe. Miközben ment, ezt mondogatta: Fiam, Absolon! Fiam, fiam, Absolon! Bárcsak én haltam volna meg helyetted, fiam, fiam, Absolon!”
A mai történet komoly önvizsgálatra szólít fel minket. Dávid eljutott egy olyan ponthoz az életében, amikor fia, Absolon a trónját akarta elfoglalni jogtalanul, sőt az édesapja életére is tört.
Igehely: 1Móz 46:28-34; Kulcsige: 1Móz 46:30 „Izráel azt mondta Józsefnek: Most már meghalhatok, mert megláttam arcodat, hogy még élsz.”
A mai ige egy olyan történetet mutat be nekünk, amikor a gyermek az, aki többet tesz az apjáért. Az élet hozhat olyan fordulatot is, amikor a gyermek sorsa, anyagi helyzete sokkal magasabb szintre jut, mint amivel a szerető apa rendelkezik.
Igehely: 1Móz 28:1-5; Kulcsige: 1Móz 28:1 „Ekkor Izsák hívatta Jákóbot, megáldotta, és ezt parancsolta neki: Ne végy feleséget a kánaáni leányok közül!”
Milyen fontos is az apai útmutatás, tanács a gyermek életében, és milyen kiváltság, hogy mi, hívő édesapák, áldásunkat adhatjuk gyermekünk életére! Nem mindegy, milyen tanácsot kapnak gyermekeink, mert a világ és annak ura gondoskodik arról, hogy bőven kapjanak rossz tanácsot.
Igehely: 5Móz 15:12–18 Kulcsige: 5Móz 15:16 „De ha azt mondja neked: Nem megyek el tőled! – mert megszeretett téged és házad népét, mert jó dolga volt nálad.”
Különböző kapcsolatokban vagyunk jelen e világban. Ezek közül említek néhányat: társ, szülő, gyermek, testvér vagy szolga és úr viszonyában élünk. A Bibliának minden kategóriára megvan a tanítása, hogy a szerepek ne ütközzenek, hanem inkább harmonizáljanak. Mint ahogyan a teremtett világban is megvan az összhang, úgy az emberi társadalomban is meg kell, hogy legyen. Az egyházban, Krisztus népe közt is nagy ennek értéke. Az Ószövetség, de az Újszövetség is rendelkezik azokkal a tanításokkal, amit be kell tartani és követni kell.