d.e. A csendes lélek értéke – 1Pt 3:1-7; Kulcsige: 1Pt 3:4
Hanem a szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló díszével: ez értékes Isten előtt. (1Pt 3:4)
Feje tetejére állított világunkban nagy szükség van arra, hogy emlékezzünk: Isten előtt mi az érték? Manapság igen nagy lehetőség van arra, hogy hozzájussunk a szép ruhákhoz, ékszerekhez, szépítőszerekhez. Mértékletesen használjuk őket, és amint észrevesszük, hogy függők lettünk ilyen külső dolgoktól, jól tesszük, ha időlegesen lemondunk ezekről, és egyszerűbb életvezetést gyakorolunk. Lelki érettségünk mutatkozik meg a külsőnkön. Isten Igéje világosan megjelöli, hogy a belső szépség tesz értékessé bennünket. Belülről szépülünk igazán. Hiába van valaki nagyon szépen felöltözve, ha amikor megszólal, feszültséget szít, fecseg és blamál. Van olyan ember, aki bárhol megjelenik, menten zűr támad a közelében.
Posztmodern korunk értékválságában érdemes elgondolkozni: milyen lelkületű ember szeretnék lenni idős koromban? Akinek a csendes és szelíd lelkület a célja, egyet tehet: mindennap válassza ezt a viselkedésmódot. Ha így teszünk, esélyünk lesz csendes jelleművé válni. Tarts ki a csendes modor mellett! Isten szempontjából óriási nyereség a csendes lelkület.
Illik-e rád a „csendes lelkületű ember” jelző? (BP)
d.u. „Az én fiam meghalt és feltámadott” – Lk 15:17-24
Nagyon sokan vannak, akik rossz helyen keresik a boldogságot. Az igazi boldogságot az jelenti, ha mind közelebb és közelebb kerülünk Istenhez. A kicsapongó életet élő emberek sokszor csalódnak a múló örömökben, mégis újra és újra kipróbálják azt. A tékozló fiú is csalódott, nem találta meg a számításait. Végül a gyötrő éhség juttatja eszébe az atyai házat. Magába száll és elhatározza, hogy visszamegy az atyjához és szolgának szegődik. Az atya távolról meglátja züllött külsejű fiát, és úgy fogadja, mint akit a halálból kapott vissza. A legszebb ruhába öltözteti, díszvacsorát készíttet neki. Isten szabad akaratot adott az embernek. Nagyon sokan ezt arra használják, hogy Istentől távol, rossz helyen keressék a boldogságot. Isten előtt minden ember értékes, ezért keresi, szólítja meg, és hívja haza eltévedt gyermekeit. A megtérő tékozló fiaknak megbocsát, nem szolgákká, hanem fiakká fogadja őket. Együtt örülni az üdvözültekkel Isten jelenlétében a legnagyobb boldogság. Ebben legyen része minden kedves olvasónak! (KA)
