d.e. A szülőket tisztelő gyermek – Péld 3:1-12; Kulcsige: Péld 3:1-2
Fiam, ne felejtsd el tanításomat, és parancsaimat őrizze meg szíved, mert hosszú életet, magas életkort és jólétet szereznek azok neked! (Péld 3:1-2)
A tisztelet mások iránt érzett elismerésünket, megbecsülésünket jelenti. A tiszteletadás nem velünk született tulajdonság.
A szülők feladata tanítani a gyermekeiket erre. Ha ez elmarad, nehézségei lesznek a gyermeknek az óvodában, iskolában, és a többi embertársi kapcsolatai is áldatlanok lesznek. A szülőket tisztelő gyermeknek van esélye, hogy tisztelje Istent, míg ellenkezőleg ez szinte lehetetlen.
Mitől lesz valaki szüleit tisztelő gyermek? Leginkább attól, hogy a szülői tanításokat és parancsolatokat megszívleli és gyakorolja. E zsoltár tananyagot ad az istenfélő szülőknek azzal kapcsolatosan is, hogy milyen értékekre tanítsák gyermekeiket. Ezek az Istennel való kapcsolatunk alappillérei.
Az ötödik parancsolat az egyedüli, amely ígérettel párosul (2Móz 20:12; Ef 6:2). E zsoltárban igen gazdag és kívánatos ígéretcsokor található, ami azoké, akik tisztelik földi és mennyei atyjukat: hosszú élet, magas életkor, jólét, kedvesség Istentől és emberektől, gyógyulás, felüdülés, bőség. Te miben fejezed ki ma tiszteletedet? (NI)
– Szentlélekkel teljes emberek –
d.u. Becalél – 2Móz 35:30-35
Előző szolgálati helyemen volt a gyülekezetben egy kedves, csendes testvér. Nem volt igehirdető, még imáit is alig hallhatóan mondta el, de mindig készségesen megjavította a vízpumpát a szolgálati lakásnál, hogy ne legyen fennakadás a vízhasználatban. Modernkori Becalélként végezte szolgálatát.
Becalél feladata annak idején a Szent Sátornak és szent berendezéseinek a megtervezése és elkészítése volt, melyhez isteni lélekre, bölcsességre és értelemre volt szüksége. Mennyivel másabb az a tervezés és munkavégzés, amely a Lélek vezetése és irányítása alatt zajlik, és valósul meg!
Becalélnak volt egy szintén Istentől kijelölt munkatársa: Oholiáb. Az Istentől elhívott ember ugyanis boldogan munkálkodik együtt más elhívott társakkal, még ha vannak is néha különbözőségek közöttük.
Isten a tanítás képességével is felruházta Becalélt. Kész volt továbbadni az Istentől kapott bölcsesség ismereteit. Nem volt önző, nem volt kényelmes, nem akarta megtartani az ismereteket, sőt vállalta a tanítás fáradságát is. Mi is adjuk tovább Isten áldásait! (HF)
