d.e. Nem ingerelve – Kol 3:12-17; 21; Kulcsige: Kol 3:21
Ti, apák, ne ingereljétek gyermekeiteket, nehogy bátortalanokká legyenek. (Kol 3:21)
Képességünk Isten ajándéka és nem saját szerzeményünk. Felebarátaink építésére és nem megalázására kell használjuk azokat. Amihez értünk, azzal könnyen válhatunk felfuvalkodottá.
Ez abban nyilvánul meg, hogy ledorongolással próbálunk másokat felzárkóztatni, pedig biztatással kellene. Ezt a romboló oktatási módszerünket leginkább odahaza (hozzánk közel állókon) vagyunk hajlamosak alkalmazni. A neveléssel kapcsolatban az ige nem a fejbekólintást, hanem a biztatást tanácsolja.
Itt nem választási lehetőségről van szó, hanem az egyetlen járható útról. A nevelésben nem igazunkat kell érvényre juttatni, hanem Isten igéjét. Jézus soha nem úgy jött felénk, hogy igazát hangsúlyozta, hanem úgy, hogy bocsánatát kínálta. Ma is valahányszor elesünk, ezt a módszert alkalmazza. Azt adjuk tovább, amit Belőle merítünk, és nem azt, ami belőlünk fakadna.
Dorongolásainktól sínylődő, vagy buzdításunktól derűs/növekvő életek vesznek körül?
Az elesettnek saját állapotát ecseteljük, vagy Krisztust, aki minket is megigazított? (BV)
d.u. Megtisztulás – Ézs 6:1-7
Tény, hogy mi mindnyájan híjával vagyunk az Isten dicsőségének. Lehetünk próféták, papok, vagy a legkiválóbb farizeusok, jótetteink és a törvény cselekvése nem tesz minket elfogadhatóvá, szentté (Gal 2:16). Hiába próbálnánk megigazítani magunkat, mennyei segítség nélkül ez nem fog menni. Isten kegyelme éppen abban mutatkozik meg, hogy a csak bukásra, kudarcra és tisztátalanságra képes embertől nem várja el, hogy a saját erejéből hagyja el a bűnét, hanem ő akarja megszentelni, aminek a következménye lesz a bűntől való szabadulás is. Sokan megnyomorodtak lelkileg, mert azt gondolták, hogy elhatározással, áldozattal, fogadalmakkal és ígéretekkel elfogadhatóvá válhatnak Isten számára. „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején…” (Zsolt 50:15), „járuljunk bizalommal a kegyelem trónjához…(Zsid 4:16). Ézsaiás felkiált: „Jaj nekem, elvesztem!” – és máris érkezik a mennyei segítség. Kiálts te is Péterrel: „Uram, ments meg!” (Mt 14:30), és engedd, hogy a Megváltó karjai megtartsanak, vére megtisztítson, ereje megigazítson, Lelke megerősítsen. Ő tudja igazán, mi az elvárása veled szemben, engedd, hogy ő tegyen olyanná, amilyennek látni akar! (NKD)
