Július 8 – Szombat

d.e. Meg kell ölni magunkban – Kol 3,5-11; Kulcsige: Kol 3:5 

Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami földi: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás. (Kol 3:5)

Egy olyan küzdelemre kapunk felszólítást melyhez egyszer készség kell és csak aztán képesség. 

Készek vagyunk-e ettől a földi élettől elszakadni; csak annyit foglalkozni vele amennyi az átutazáshoz és a misszióhoz szükséges? Győzelmes életre lettünk megváltva: Jézus segítségével beláthatunk és bejuthatunk a mennybe. 

Aki magasba szeretne emelkedni annak minden földi terhet le kell vetni. A vétkek e földhöz kötnek: az igét unalmassá teszik, Krisztust taszítóvá, a mennyországot hihetetlenné. Olyan is előfordul, hogy valaki vétkeivel együtt tervezi Krisztust követni. Ezt Ő maga fogja megakadályozni. 

Ha nem szeretnénk becsapott életek lenni, akkor nagyon fontos a rendrakást magunkban kezdeni. A vétkekkel nem tárgyalni, hanem megölni kell. Jézus segítségével van lehetőség felettük teljes győzelmet aratni: kívülről kopogtathat, de belülről már nem irányíthat. Kiirtásukat nem végezhetjük keseregve. A győzelmet nem gyásszal jelzik hanem ujjongással.
Vagy a bűnöket fogjuk megölni vagy Krisztust megszomorítani! (BV)

 

d.u. Tanítással győzd meg az ellenszegülőket! – Tit 1:9-13

Az egészséges tanítás bátorít a cselekvésre és a változásra. Abban tűnik ki a sok hamis tanítás közül, hogy az igehirdető nem a saját véleményét hirdeti, hanem az Isten beszédét. Az Isten beszéde pedig megítéli a szív gondolatait és szándékait. Hogyne esne rosszul a hazugnak, ha leleplezed hamisságát, vagy a bálványimádónak, ha elárulod istene tehetetlenségét?! Nem minden tévelygő fog örülni annak, ha megmutatod a helyes utat. De az Isten emberét nem befolyásolja, hogy ki hogyan viszonyul a hirdetett igéhez. Akkor is ragaszkodik a tanítással megegyező igaz beszédhez, ha ezért elveszíti a népszerűségét. 

Ahhoz viszont, hogy szavaink hitelesek legyenek, magunknak is le kell győzetnünk Isten beszéde által. Ha még mindig ellenszegülök akaratának életem valamelyik területén, nem várhatom, hogy szavaim meggyőzzenek másokat! Személyes ellenállásomat is össze akarja törni, hogy semmi ne maradjon bennem, ami tiltakozna beszéde igazsága ellen. Amikor ez megtörténik, már nem én fogom az igét használni, hanem az ige fog engem, nem én fogom meggyőzni az ellenszegülőt, hanem az Isten beszéde. (NKD)