d.e. Jézus megközelíthető – Mk 2:13-17; Kulcsige: Mk 2:15
És történt, hogy mikor Lévi házában az asztalnál ült, sok vámszedő és bűnös is odatelepedett Jézus és a tanítványai mellé, mivel sokan voltak, és követték őt. (Mk 2:15)
A világ nagy embereit hatalmas erőkkel védelmezik. Idegenek meg sem közelíthetik őket. Jézusnak nem voltak testőrei, de voltak tanítványai. Közel engedte magához az akkori vallási vezetők által megbélyegzett bűnösöket, vámszedőket, akiket árulóknak tartottak, amiért a rómaiaknak dolgoztak. Habár ezzel magára vonta a farizeusok haragját, Jézus nem tért el küldetésétől. Nem az embereknek akart megfelelni. Tudta, hogy a betegekért és a bűnösökért jött. Szolgálatának iránytűje az ezékieli prófécia volt: „majd én magam keresem meg juhaimat, és én viselem gondjukat” (Ez 34:11).
Lévi is Izráel eltévedt báránya volt, akit Jézus elhívott szolgálatára és befogadott a nyájába. A kapernaumi vámhivatalban megüresedett a helye, mert Jézus hívására: „kövess engem”, azonnali engedelmességgel válaszolt, és „követte őt”. Élete megváltozott! Új nevet kapott: Máté (Mt 9:9-13), ami azt jeleni „Isten ajándéka”. Jézus tanítványa és apostola lett. Ő írta meg a Biblia első evangéliumi beszámolóját Jézus életéről, és Elhívójához haláláig hűséges maradt.
Számodra hogyan lett elérhetővé Jézus? Milyen akadályai vannak életedben annak, hogy Jézushoz hasonlóan a bűnösök barátja légy (Mt 11:19)? Hogyan válhatna gyülekezeted missziója nyitottabbá a hitetlen emberek felé? (SzL)
d.u. Jákób gyásza – 1Móz 37:31-35
Jákób, a szerető édesapa gyászolja fiát, Józsefet, mert biztos volt annak halálában a hazug bizonyítékok miatt, amelyet fiai vittek haza. József vérbe mártott ruhája meggyőző erejű volt (31-32. v.). Jákób nem tud megvigasztalódni (34-35. v.).
Mindannyiunkat ért már kisebb vagy nagyobb veszteség, ez az élet velejárója. A szeretteink elvesztése jár a legnagyobb fájdalommal. Amikor a szülőknek kell eltemetniük gyermeküket, minden emberi próbálkozás a vigasztalásra kevésnek bizonyul.
Jákób is meg akart halni, hogy újra láthassa gyermekét: „Gyászolva megyek el fiamhoz a halottak hazájába.” (35. v.) Micsoda fájdalom! Ki osztozhatott volna Jákóbbal terhének a hordozásában?
Ki osztozott egy özvegy édesanya terhén, aki egyetlen fiát gyászolta, és épp a sίrhoz kίsérte? Az Úr Jézus, aki teljesen át is tudta venni ennek a fájdalomnak a terhét úgy, hogy feltámasztotta a halott fiút. Ő az élet Ura! (Lk 7:14-15) Isten vigasztalása változást munkáló erő: enyhίti a gyász fájdalmát, ad erőt tovább élni, reményt az örök élethez, véd és őriz a gyászban. (JL)