Október 1 – Szombat

d.e. Lídia a folyóparton – ApCsel 16:11-15

Hallgatott minket egy Lídia nevű istenfélő asszony, egy Thiatirából való bíborárus, akinek az Úr megnyitotta a szívét, hogy figyeljen arra, amit Pál mond. (ApCsel 16:14)

Elkezdődik az európai missziómunka. Pál apostolt Szilásszal együtt Macedóniába hívja álom által a Szentlélek. Filippi városa, a római kolónia lesz első misszióállomásuk. A várost Augusztus császár alapította, hogy letelepítse a hadseregből nyugalomba vonult katonákat. Feljegyzések szerint a Filippi-i gyülekezet maradt a legbuzgóbb, és lelkileg legtisztább gyülekezet.

Lídia és háza népe, valamint a börtönőr és háza népe lettek a gyülekezet alapító tagjai. Lukács, aki elkísérte Pált és Szilászt misszió útjukon, lesz a lelkipásztora több éven át. Lídia megtérése és bemerítkezése döntő szerepet játszott a filippi misszióban. Mondhatjuk bátran, hogy háza az európai keresztyén misszió első támaszpontja. Amikor megismerték Isten üdvözítő kegyelmét, napról-napra egyre jobban érezték hatását életükben, és ez így működik ma is. Isten szeretete és kegyelme ugyanazzal a gyógyító hatással bír mindenki életében, aki elfogadja az Urat és bűnbocsánatért könyörög.

Néhány kérdés merül fela hét délelőtti igéinek vezérgondolatából: Hol szoktál, hol szeretsz imádkozni, illetve hol keresed az Urat? Üdvösség kérdése lehet számodra a hely, ahol segítségül hívod az Úr Jézust? Ott van-e Jézus, vagy pontosabban, eljön-e hogy találkozzon veled, ott, ahol keresed? (MJ)

 

d.u. Az Úr dicsőségét bitorló város pusztulása – Jel 18:1-8

Apokaliptikus természeti jelenségek, szökőár, óriáshullám, több százezer halott, megsemmisült épületek. Indonézia partjainál 2004. december 26-án az indiai-óceáni szökőár a történelem egyik legnagyobb katasztrófáját okozta. „Ezért egyetlen napon jönnek rá a csapások; halál, gyász és éhínség; és tűzzel fogják megégetni, mert erős Úr az Isten, aki megítéli őt.” Ma, a XXI. század keresztény világában elorozták az Úrnak járó dicsőséget. A kereszt jegyében sok mindent megtesznek, megagyülekezetek alakultak, tele vannak ígéretekkel.

A szószékekről a bőséget, élvezetek örömét, jólétet hirdető evangéliumot prédikálnak. Az odajáró emberek közömbösek, nem ismerik Jézus Krisztust, mint megváltót. Van valamilyen szintű ismeretük, de nagyon keveset tudnak Isten igéjéről, illetve igéjéből. Isten kegyelmének ajtaja még nyitva áll, és még szól ma a figyelmeztetés: „Menjetek ki belőle, én népem, hogy ne legyetek részesek bűneiben, és hogy a rámért csapások ne érjenek titeket”‘! Féltő, életmentő szeretete, hangzik ma is, hogy akinek van füle hallja. (MJ)