November 24 – Csütörtök

d.e. A halál kapujából visszatérve – Ézs 38:1-20

Már azt gondoltam, hogy életem delén kell átmennem a holtak hazájának kapuin, megfosztva még hátralévő éveimtől. (Ézs 38:10)

Isten megengedi, hogy egyesek eljussanak a holtak hazájának kapuiba, majd visszahozza őket, és még életet ajándékoz. Ilyen eset, amikor egy betegről lemondanak az orvosok, de mégis életben marad. Súlyos baleset történik valakivel, de csodálatos módon megmenekül.

Ezékiás betegsége folytán közel került a halálhoz, és Isten figyelmeztette, hogy rendben hagyjon mindent maga után. Ez kegyelem! Amikor azonban életért könyörgött, Isten adott neki időt ajándékba. Életünk minden egyes perce ajándék. Ha pedig az Úr Jézus által újjászületett gyermekei vagyunk Istennek, akkor nemcsak napokat kapunk ajándékba, hanem az örök életet. Milyen kell, hogy legyen annak az embernek a magatartása, akit Isten megmentett a kárhozat veszedelmétől? 1. Hálás (19. v.). 2. Odaszánt életű. A király Isten házába vágyott menni, mihelyt ereje kezdett visszatérni (22. v.). 3. Bizonyságtevő (19b. v.). 4. Felelősségteljes. Nem mindegy, hogyan töltöd életed ajándékba kapott idejét.

Hogyan fogod ma kifejezni háládat Isten iránt?

Mennyire éled felelősségteljesen Istentől kapott napjaidat? (FGy)

 

d.u. Alázat a bűnösség beismeréséhez – Lk 5:1-11

Simon egy határozott, magabiztos ember volt, aki jól értett a mesterségéhez. Miközben a sokaság hallgatta az Isten beszédét, ő mosta a halászhálókat. Nem érezte felettébb szükségét annak, hogy mindent félretéve ő is az Igére figyeljen. Érdekes látni, hogy Jézusnak megvolt a módszere arra, hogy magára vonja a láthatóan közömbös ember figyelmét: beszállt a hajójába, és onnan beszélt tovább. A tanítás megérintette, a halfogás csodája pedig megláttatott vele két fontos igazságot: (1) Jézus nem csupán egy közönséges ember, isteni hatalma van, (2) ő viszont egy olyan bűnös ember, aki nem méltó Jézus társaságára. Ezt alázattal ki is mondja.

Kedves testvérem, te eljutottál-e eddig? Lehet, hogy Isten azért adott áldásokat, hogy felismerd ezen igazságokat, vagy épp próbák által szeretett volna elvezetni az Ő nagyságának, és a te gyarlóságodnak felismerésére. A bűnvallás, a megtérés nem könnyű lépés, alázat kell hozzá. Utána viszont a kegyelem kiáradása következik, szolgálatra való elhívás, Krisztus követése. Simon hátrahagyott mindent, mert a Krisztustól nyert áldások mindennél értékesebbek lettek számára! (FGy)