d.e. Jézus az ajtó – Jn 10:1-10
Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, az megtartatik, bejár és kijár, és legelőre talál. (Jn 10:9)
Mai áhítatunkban az Úr Jézus szavairól olvastunk, aki a János evangéliumában hét alkalommal sajátos módon használja az „én vagyok” kifejezést. Most ebben a képes beszédben, ami tulajdonképpen egy rejtett, összevont hasonlat, Jézus önmagát ajtónak nevezi, a juhok ajtajának. Jézus idejében a juhok estére akolba lettek terelve, hogy éjszakára biztonságba kerüljenek.
Szükség volt erre a vadállatok miatt, és ezt a biztonságot a körülkerített akol ajtaján belépve érhették el. Nappal pedig ugyanez az ajtó megnyílott, hogy a juhok kimehessenek a legelőre.
Ha Jézus Krisztus megváltott, akkor Ő biztonságot jelent számunkra, őbenne megtaláljuk azt a szabadságot, ami a lelkünk boldogságához vezet. Áldjuk a mi Urunkat, hogy általa megkapjuk azt a biztonságot és védelmet, amit ebben a világban csak Isten gyermekei élvezhetnek!
Mit gondolsz, milyen biztonságra vágynak ma az emberek? Ki az, akinek a jelenléte neked biztonságot jelent akkor, amikor nehézségbe kerülsz? Jézus Krisztus által megtartatásban részesülünk (9. v.). Mit jelent neked ez a megtartatás? (VE)
d.u. Jó kedvéből munkálja az akarást – Fil 2:12-13
Mit is jelent az, hogy „félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket”? Talán azt kell itt érteni, hogy cselekedeteink által nyerjük el majd üdvösségünket? Pál apostol valószínűleg erre azt mondaná: Távol legyen! De akkor hogyan munkálhatjuk mi, emberek az üdvösségünket? Mi tudjuk azt, hogy kegyelemből van üdvösségünk, hit által. Isten mindent elvégezett. Az Úr Jézus kereszthalála által elszenvedte és kifizette bűneink büntetését. Erre mi képtelenek lennénk, több okból kifolyólag is. Az üdvösség tehát Isten ajándéka. De hogyan viszonyulunk az Isten ajándékához? Ő azt akarja, hogy tiszteljük és becsüljük azt, amit nekünk adott. Erről van szó! Éljünk úgy, hogy minden nap várjuk az Úr Jézust! Ebben a felfele tekintő várakozásban, nem fog megkeményedni a szívünk, hanem azon igyekszünk minden nap, hogy az Úr készen találjon, amikor visszajön. Ha készülünk az Ő eljövetelére, akkor Isten akarata szerint éljük az életünket, és munkáljuk az üdvösségünket. Kérjünk erőt ehhez! (VE)
