November 12 – Szombat

d.e. A mennyben énekelni fogunk! – Jel 15:2-4

És énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya. (Jel 15:3)

Isten népét mindig az éneklés jellemezte. A zsoltárok népe vagyunk! Örömben és bánatban énekelünk. János csodálatos jelenetet lát az égben: a győztesek az üveg tengernél énekelnek (1-3. v.). Évtizedekkel ezelőtt sokkal többet énekeltünk. Otthonainkban, imaházban, és a mezőn lelkesen zengett a hívő nép éneke. Jánosnak is élmény volt ott hallani ezt.

Kik az énekesek, és mit énekelnek? A győztesek énekelnek. Mögöttük kemény, nehéz harcok. Már itt a földön is énekeltek, olykor könnyek között is. Jánosnak is ismerős ez. Pál és Silás éjjel, megbilincselve is énekel. És még sokan mások. Mózes és a Bárány énekét zengik. Istent dicsérik...

A mennyben csak győztesek énekelnek. Azért, mert oda csak azok jutnak. A Szentlélek késztet az énekre, mivel győzelmet arattunk. Tanuljuk meg zengni az Isten nagyságos tetteit. Ő méltó egyedül minden dicséretre és magasztalásra. Egy régi énekünk így szól: „...Emelj, emelj feljebb, s ha fent leszünk, soha el nem halkul az énekünk”!

Csodálatos hely a menny! Oda vágyik, sóvárog a mi lelkünk is! (KS)        

 

d.u. … társak hiányában sem! – 2Tim 4:16-18

A hét korábbi esti áhítatain bejártunk néhány nehéz területet, ahol a csüggedés különösen jelentkezik. Ég és föld előtt hittel megvallottuk, hogy nem csüggedünk el! Ma este talán a legnehezebb helyzettel találkozunk. Hiszen a társak hiányában sem csüggedünk el! Pál apostol áll előttünk most is.

Mi is lehetünk társtalanok! Megtörtént ez Pállal, és másokkal is. A római börtönben van, mártírság előtt, munkatársak nélkül. Senki sincs vele. Talán mindenki elfeledte? Nem feltétlenül. Trofimosz beteg, Timótheus távol van, Démász elhagyta. Mekkora próba! Szavából megértjük az igen csüggesztő helyzetet, de ő mégsem csügged el.

Hűséges Ura ott van vele. Hitszemei látják, bizonyosan tudja ezt, és bátran meg is vallja (17. v.). Ez mindennél több, és elég neki. Ez erősíti meg, hogy szolgálatát, az igehirdetését elvégezze. A társak hiánya sem gátolhatja meg munkájának elvégzésében.

Az Úr megszabadít és bevisz mennyei országába. Pált sokszor megszabadította a gonosztól, ahogyan itt is. Velünk is sokszor megtette ezt. Mienk is ez a csüggedéstől megmentő szent bizonyosság! Dicsőség Megváltó Urunknak örökkön örökké, Ámen! (KS)