Március 2 - Kedd

d.e. Nehéz elhinni a hit erejét – Mt 21:18-22

Jézus így válaszolt nekik: Bizony mondom nektek, ha van hitetek, és nem kételkedtek, nemcsak a fügefával tehetitek meg ezt, hanem ha ennek a hegynek azt mondjátok: Emelkedj fel, és vesd magad a tengerbe! – az is meglesz. (Mt 21:21)

Aki a mennyre hangolja szívét, az a sikerre hangolja életét. Jézus soha nem indulatból cselekedett, hanem mindig engedelmeskedett. Volt éhes, fáradt, elkeseredett, de soha nem volt engedetlen. Csak miután Atyjával egyeztetett, cselekedett. Ez az, amit számunkra hátrahagyott: az imádság összekapcsol a mennyel, a Szentlélek pedig összehangol Istennel.

Azért imádkozunk, hogy Atyánk akaratát megértsük. Boldog az, aki a lelki életben nem tétlenül várakozik, hanem engedelmesen és eredményesen munkálkodik. Akkor lehetsz igazán boldog, ha nem csupán előtted, hanem általad is cselekedhet az Atya. Vigyázz, mert a megtévesztő életek (zöldellő fügefa) mind halálraítéltek. A látszathívő-élet kevés. Aki csak távolról tűnik termékenynek, azt Jézus meglátogatja és ítélettel sújtja. Ma még van lehetőség Őt figyelni, kérdezni és a tanultak szerint cselekedni.

Milyen hittel állsz Isten előtt: munkát kérsz tőle, vagy munkát adsz neki? Hiteddel Isten erejét méricskéled vagy akaratát keresed? (BV)

 

d.u. Bűnbánat és igaz istentisztelet – 2Kir 23:1-15 

Akinek Isten a szívét megragadta, az a környezetét megtisztítja. A gyülekezet tisztasága mindnyájunk feladata. Jósiásra az ország volt bízva, a vezetőkre annak részei. Az ország lakosai velük együtt kellett engedelmeskedjenek.

Atyánk egész közösségi életünk megújulását akarja. Aki a gyülekezet tagja, az ne csak magát „porolgassa”, hanem igyekezzen meglátni, mi a feladata. A gyülekezet a mi országunk, melynek határain belül egységesen kell fellépnünk és rendet raknunk. Így kell Atyánk elé összegyűlnünk, és évtizedes, évszázados vétkeket is kivetnünk. (Salamonig, egészen a gyökerekig visszamentek!) Ne féljünk, nem értékeket semmisítünk meg, hanem Atyánk haragját helyezzük kívülre. A bűnnek ne értékét lássuk, hanem undorító voltát. Az igaz bűnbánat a bűnben Isten fájdalmát látja, és ezért kíméletlenül irtja.

Ne féljünk a nagytakarítástól, Atyánk gyönyörködik benne: gyülekezetünk nem elszegényedik, hanem értékekkel telítődik!

A ránk háruló felelősség elől ne rejtőzzünk el. Igyekezzünk összefogni és áldássá lenni! Csak a tiszta közösségi életnek van értéke: az Krisztus gyülekezete. Ahol Jézus a gazda, ott semmilyen bűnnek nincs helye! (BV)