d.e. Anyai-apai törődés – 1Thessz 2:7-12
Mint Krisztus apostolai élhettünk volna tekintélyünkkel, mégis olyan szelíden léptünk fel közöttetek, mint ahogyan az anya dajkálja gyermekeit. (1Thessz 2:7)
Ha a hívő ember nyitott szemmel jár, meglátja a körülötte élők szükségét. Gondolhatunk itt elsősorban az evangélium hirdetésére. Sokszor azonban találkozik azzal a fájdalmas és különös helyzettel, hogy szándékait nem értik, vagy teljesen félremagyarázzák.
Ilyenkor bizonyítani kell a segítő szándék tisztaságát, önzetlenségét és azt, hogy a felajánlott segítség gyökere egy Istennek átadott, szerető szív. Abban a törekvésben, hogy segítő szándékunkat érthetővé tegyük, jól jön példaként az a hasonlat, amivel Pál apostol is él, amikor azt mondja, hogy „úgy közeledtem hozzátok, mint anya a kisded gyermekéhez, és mint apa a gyermekeihez”. Van-e tisztább, önzetlenebb, szeretetteljesebb, bensőségesebb, időt és próbát álló kapcsolat, mint az egészséges anya-apa és gyermek közti kapcsolat? Ilyen kapcsolatokra törekedjünk. Imádkozzunk, hogy akik felé segítőkészséggel közeledünk, azok lássák meg szándékunk tisztaságát, önzetlenségét!
Milyen a kapcsolatod a környezeteddel, a családoddal, a gyermekeiddel? Igazi anya-apa gyermek kapcsolat? Kész vagy megtenni, amit Isten kér, hogy a helyzet megoldódjon? (Virágh József)
d.u. Egy gyermekeit mindenben támogató anya – Mt 20:20-23
Minden szülő a legjobbat akarja gyermekeinek. Szeretné őket szellemi és anyagi biztonságban tudni, és képeseknek látni őket megküzdeni az élet kihívásaival. Melyik az a szülő, aki nem szeretné az Úr mellett látni gyermekeit? Érthető tehát ennek az édesanyának a kérése. Talán az utolsó alkalmat látat arra, hogy kérését elmondja Jézusnak. A körülállók vegyes érzelmekkel hallgatták, és megbotránkoztak. Ma is megpróbálhatunk jószándékúan segíteni gyermekeinken, de ott a kísértés, hogy túlzásba esünk. Sok mindent jobban szeretnénk tenni, mint az Úr. Szeretőbbek, megértőbbek, megbocsátóbbak, gondoskodóbbak akarunk lenni. Nem jól tesszük.
Támogassuk gyermekeinket, de csak abban és annyival, amennyivel az Úr eszközei maradunk.
Higgyük el, hogy Isten szereti gyermekeinket, és az üdvösség szempontjából a legjobbat tartogatja számukra. Mint szülők, köszönjük ezt meg Istennek, és bízzuk rá gyermekeink életét. (Virágh József)
