d.e. A tanítványok erőforrása – ApCsel 1:4-8
„Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek...” (ApCsel 1:8a)
Amikor nagy az ellenszél, az autóvezetőnek jobban kell nyomnia a gázpedált, mert a motornak nagyobb erőre van szüksége a növekvő súrlódás leküzdésére. Az Úr Jézus tudta, hogy a tanítványoknak kifogyhatatlan erőforrásra van szükségük. Vakmerőség lett volna őket e nélkül az erő nélkül elküldeni széles e világra. Ma is éppolyan szükségünk van erre az erőre, mint bármikor. Mit tudunk erről az erőről?
Jeruzsálemben áradt ki. Jézus megparancsolta tanítványainak, hogy maradjanak Jeruzsálemben. Hogy miért volt Jeruzsálemhez kötve a Szentlélek kiáradása? Erre több választ is lehet adni. Én úgy gondolom, hogy az Úr Jézus kereszthalálának és feltámadásának nem is lehetett volna szebb folytatása azon a helyen. Ahol a tanítványok serege megtérő szívvel, örömmel fogadja Krisztus kereszten elvégzett váltságát, ott megnyílik ma is ez a forrás és árad belőle az erő.
Az Atya ígérete szerint történt. Ahogyan az Atya megígérte, úgy jött el a Szentlélek. A Szentlélek vételének értelmezése miatt felekezetek szaadtak szét az elmúlt évtizedekben. Pedig a Fiú tanítása pontosan megegyezett az Atyáéval: ahogyan János vízzel keresztelt, úgy lesztek ti is megkeresztelve Szentlélekkel. Vagyis, bűnbánat és megtérés következményeként.
Nélküle senki nem lehet tanú. Erőre van szükségünk ahhoz, hogy Megváltónkról vallást tegyünk. Az viszont tény, hogy az otthoni „jeruzsálemi” környezetben sokkal könnyebb a hitet megélni, mint ezeridegenben. A missziós küldetésnek van egy földrajzi dimenziója. Minél messzebb megyünk az otthoni „komfort zónánktól”, annál nagyobb erőre van szükségünk; és minél messzebb megyünk el Krisztusért, annál nagyobb erő áll rendelkezésünkre. Neked is szól ez a felhívás, anélkül hogy elutaznál. Gondolj csak a nem hívő szomszédodra, munkatársadra. Nem kell elmenned a világ végére, ahhoz hogy bizonyságot tehess. Európai társadalmunk távolodik a krisztusi keresztyénségtől, biblikus életszemlélettől. Nagy lelki erőre van szükség ahhoz, hogy ne ragadjon magával ez a mélybe húzó erő. Van-e erőd szembe menni az árral? (Kovács Barna)
Imaáhítat: Adjunk hálát a Szentlélek munkájáért! – 1Kor 12:12-21
Bibliaóra: Új élet a Szentlélek által – Ef 4:20-32
Aranymondás: Ef 4:30
d.u. A Szentlélek megújító munkája – Ézs 44:1-5
Nem kell szakértelem ahhoz, hogy valaki megállapítsa: volt-e eső egy bizonyos vidéken, vagy sem. Az elszáradt, satnya növényzet egyértelműen beszél róla. A próféta könyve nyitányában beszél a „gonosz utódokról, romlott fiakról, akik elhagyták az Urat és elfordultak tőle” (Ézs 1,4). Ha az ifjú generáció ilyen, annak a népnek tényleg semmi jövője nincs. Ókori civilizációk, hatalmas birodalmak haltak ki, hát a kicsiny választott népnek, hogy lehet esélye? Az Úrnál van megoldás: ha jön a Lélek, és kiárad utódaidra.
Ha jön a Lélek…
… először a mélyen fekvő területeket fogja elárasztani. A patak és a folyó medre mindig a völgy legmélyebb pontján helyezkedik el. Ez a természet törvénye. Amikor gyülekezetünkben ébredés volt, megfigyeltem, hogy az őszinte bűnbánó és megalázkodó emberekre áradt ki Isten kegyelme. Minél inkább megalázzuk magunkat Isten színe előtt, annál inkább betölt az Ő jelenléte. Ma már inkább szeretnénk a vizet a dombra terelni, valahogy mesterséges esőt generálni, de ez nem a Lélek munkája. „Süllyedjen le minden hegy és halom” – szól a prófétai felhívás. (Ézs 40:4) Ellenkező esetben, ne csodáld, ha téged elkerül a Lélek áradása.
… élet pezsdül a nyomdokán. A száraz kórókat zöld növényzet váltja fel. Nem kell átfesteni a tájat, megteszi ezt a Lélek jelenléte. A Szentlélek munkája életünk minden területét zöldellővé, üdévé teszi. Ahol zöldell a természet, ott működik a fotoszintézis, az oxigéntermelés. Üde és másokat is felüdítő az a közösség, ahol a Lélek munkálkodik. Ott meggyógyulnak a betegek és helyre állnak a kétfelé sántikálók. Onnan nem elvágynak, hanem másokat is vonzanak. De mindez csak úgy történik meg, ha a Lélek egyenként átformál bennünket. A gyönyörű erdő zöld fákból tevődik össze. Nem leszünk egyformák, de mindannyian élni fogunk. De szép jövőkép ez az utódokról!
… áldás kíséri útját. Megszólalnak az addig néma utódok, és az Úrról kezdenek beszélni. Amikor az Úr meglátogatta gyülekezetünk ifjúságát, az addig focimeccsről, moziról, kirándulásról beszélgető fiatalok, hirtelen Jézusról kezdtek bizonyságot tenni. Nem volt elég a vasárnapi bibliaóra, „szószékké” vált az iskolaudvar is. A próféta szerint lesznek olyanok is, akik a kezükbe fogják írni: Az Úré vagyok! Azok a kezek, amelyekhez addig bűn tapadt, megtisztulnak és az Úrról tesznek vallást. Ugye vágyunk a Lélek megújító munkájára? (Kovács Barna)
