d.e. Önálló személyiségű testvérek – Róm 14:5-13
Akkor te miért ítéled el testvéredet? Vagy te is, miért veted meg testvéredet? Hiszen mindnyájan oda fogunk állni Isten ítélőszéke elé. (Róm 14:10)
A Bibliában az Úr ránk hagyott nagyon sok fontos igazságot, amelyek szükségesek az üdvösségre nézve és a Krisztuskövető életre. Ezek között vannak alapvető és változatlan igazságok, mint például a megváltásról, a szent életről, vagy a bemerítésről szóló tanítások. A Bibliában vannak azonban másodlagos jellegű igazságok is, melyek nem az üdvösségről szólnak. Ezeknek a gyakorlati alkalmazásához szabadságot kaptunk. Ezekhez tartoznak az igében említett étkezési szokások és a napok ünneplése. Isten népe között vannak, akik bizonyos bibliai igazságokat másképp értelmeznek. Attól nem kell megvetni őket, hanem szeretni, mint testvért. Fontos emlékezni arra, hogy ők a testvéreim, akikért Krisztus életét adta. Van azonban, amikor nagyobb tekintettel kell lennünk a testvérünkre: „Ezért tehát, ha az étel megbotránkoztatja testvéremet, inkább nem eszem húst soha, hogy őt meg ne botránkoztassam.” (1Kor 8:13)
Elsősorban mindig azt kell meglátnunk, ami összeköt bennünket az alapvető igazságokban, és nem a másodlagos igazságok különbözőségeit. Segítsen Isten az egységet munkálni! Hogyan lehet munkálni az egységet? Hogyan tudjuk elfogadni egymás különbözőségeit? (Nehra Bálint)
d.u. Üdvözítőmet visszavárom – Zsid 9:24-28
Mózes, az ószövetség közbenjárója, a bikák és bakok vérével meghintette az istentisztelet minden eszközét – a mennyei dolgok képmásait –, hogy bűnbocsánatot, üdvösséget szerezzen a népnek (Zsid 9:18-23). Jézus, az újszövetség közbenjárója magába a mennybe ment örökérvényű áldozatával, hogy megjelenjen Isten színe előtt értünk, és eltörölje bűneinket. Ha az ószövetség közbenjáróját repesve várta az engesztelésre várakozó nép a szent hajlék előtt, mennyivel inkább mi sóvárogva várjuk Üdvözítőnket, aki a mennyei szentély felszentelését végzi.
Jézus első eljövetelének célja az volt, hogy bűneinket átvegye, és azokért meghaljon, de másodjára már az őt várókért jön. „Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket, azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket.” (Fil 3:20-21) „Mondd, te várod e napot, mikor Őt megláthatod? Ragyog rád a Kánaán, állhatsz Jézus oldalán. Átkarolja gyermekét, megtörli majd két szemét. Jöjj napom, a szívem vár nagyon!” (Nagy István)
