Július 9 – Szombat

d.e. Hogy tégy jót, főleg a testvérekkel… – Gal 6:9-10

Ezért tehát, amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben. (Gal 6:10)

Mindennapi életünk magvetés, amit jó reménységgel végzünk. A reménységünk alapja az ígéret, a vetés és az aratás törvénye szerint. A magvetés lehetőség, ami a még fennálló kegyelmet hirdeti.  Az aratás a számadás, a megmérettetés napja, az igazság pillanata. A Szentírás ezért gyakran az ítélet fogalmával azonosítja. Az aratás azonban, jutalmazás is. A gazda learatja munkája gyümölcsét.

Mind a vetésnek, mind az aratásnak megvan a maga ideje. Minden egyes nap közelebb visz az aratáshoz. Éppen ezért nem mindegy, hogy mit, és hogyan vetünk. Jézus „aranyszabálya” arra tanít, hogy amint szeretnénk, hogy az emberek velünk cselekedjenek, mi is úgy cselekedjünk másokkal. Ugyanakkor szabályszerűsödik a törvény, hogy eljárásainkkal, viszonyulásainkkal előbb-utóbb szembe találjuk magunkat.

Ezért, „a jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” Ez pedig ma van! Milyen az én magvetésem? Milyen volt Isten magvetése, mi lett a sorsa? Ha Istennek „megérte” a magvetés, nekem megéri-e? (Jn 12:24) (Oláh Lajos)

 

d.e. Részestársak a romolhatatlanságban – 1Kor 15:51-58

Alapigénk arról beszél, hogy nemcsak a fizikai életben, de Isten szellemi, jelenleg emberi szemmel nem látható, de mégis valóságosan létező világában vannak törvényszerűségek. Törvényszerű rend alapján megy végbe a feltámadás és a megdicsőülés is, amiről a tizenötödik fejezetben Pál apostol ír. Hogyha hit által eggyé lettünk Jézussal az Ő halálában, akkor hit által fogunk vele együtt feltámadni is.

„Ha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy vele együtt élni is fogunk.” (Róm 6:8) „Igaz beszéd ez. Mert ha vele együtt meghaltunk, vele együtt fogunk élni is.” (2Tim 2:11) „Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsőségben.” (Kol 3:4)„Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt.” (1Thessz 4:14)
„Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.” (58. v) (Oláh Lajos)