Július 19 – Kedd

d.e. A Messiás koronájának drágakövei – Zak 9:9-17

Megsegíti őket Istenük, az Úr azon a napon. Pásztorolja népét, mint egy nyájat. Mint a korona drágakövei, úgy ragyognak földjén. (Zak 9:16)

„Gyöngyszemem”, „kincsem”, „csillagom” – szokták mondani a szülők szeretett gyermeküknek, vagy a szerelmesek egymásnak, így fejezve ki érzéseiket és nagyra értékelésüket a szeretett személy felé. Hasonló módon beszél Isten is népéről a Messiási ígéretek távlatában. Csodálatos az, ahogyan Isten fölemel és a „porból” drágakövet készít, hogy díszítse koronáját. „Drágának tartalak, és becsesnek, (Ézs 43:4) – mondja az Úr nekünk. De hogyan történik ez a folyamat? Először Isten vérszövetségre lépett népével (11. v.), megváltott „drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén” (1Pt 1:18). Megszabadított, békességet adott, megszentelt, hogy használjon, mint fegyvert az ő kezében (13. v.), aztán győzelemre vezessen. Végül, ha sikeresen megfutottuk a küzdőtért, ragyogó drágakövekként a koronájába helyez, ahogy egy gyerekénekünk is kifejezi ezt: „Mint megannyi csillagok, / Mind úgy fénylenek, / Jézus koronájában / Drága gyöngyszemek.“

A te számodra ki a legdrágább? Kinek a kezében vagy eszköz, fegyver? Dicsőséget vagy szégyent hozol Jézus nevére? (Dézsi István)

 

d.u. Az apostol kérdései és válaszai – 1Kor 9:1-14

Az Úr szolgái, az apostolhoz hasonlóan, sokszor céltáblái rosszindulatú bírálgatásoknak, talán épp azok részéről, akik felé szolgálnak. Az apostol egy egész kérdéscsokrot intézett azok felé, akik bírálgatták, kétségbe vonták apostoli szabadságát, és az ebből következő előjogok létjogosultságát. Akik így viselkednek a gyülekezetben, valójában kibúvókat keresnek, hogy ne kelljen támogatniuk semmivel az Isten szolgáit. Válaszaiban Pál a mindennapi életből vett példák, a törvény és Jézus tanítása által leplezi le ezt a helytelen hozzáállást. A szolgálat hasonlít a háborúhoz, a földműveléshez és a pásztorélethez. Ha a támogatás joga ezekben a földi foglalkozásokban el van ismerve, mennyivel inkább így kell, hogy legyen az Úr szolgálatában! A törvény tanításában sem az ökörre van Istennek gondja, hanem arra, aki az Urat szolgálja. Ezért tanította Jézus, hogy „méltó a munkás a maga bérére” (Lk 10:7).

Ne bírálgassuk, hanem inkább támogassuk az Úr szolgáit! Szolgáljunk anyagi javainkból azok felé, akik lelki javakban részesítenek minket! Mint az Úr szolgái, legyünk hűséges sáfárok minden körülmények között! (Dézsi István)