d.e. A hit nem nagyravágyó – Mt 9:20-22
mert ezt mondta magában: Ha csak megérinthetem a ruháját, meggyógyulok. (Mt 9:21)
Az élő hit cselekszik, és nem tétovázik. Van olyan lehetőség az ember életében, ami egyedi alkalom, és soha többé nem tér vissza. Aki felismeri és lép, az nem fogja megbánni. Egy gyógyíthatatlan betegség meg tudja keseríteni az ember életét. Az előttünk álló asszonynak is ilyen élete volt. A diagnózis, gyógyíthatatlan. Hány ember küszködik hasonló betegséggel. A hit azonban túllát a betegségeken. Abban az időben nem csak egy asszony volt ebben a betegségben, mégis csak ez az egy tisztult meg, mert ennek az egy asszonynak volt hite. Nincs azonban az ember számára nagyobb és gyógyíthatatlanabb betegség, mint a bűn, és a hitetlenség betegsége. Akkor is, és most is van lehetőség a gyógyulásra. A hit felbátorodik és cselekszik. A hit nem csak beszél, hanem lépéseket tesz annak érdekében, hogy a célját elérje. A hittel teljes ember bátor és erős, mert nem magára néz, hanem valaki másra, aki erősebb, mint ő. Te mit teszel, amikor szorult helyzetbe kerülsz? Hittel járulsz az elé, aki egyedül segíthet, vagy magadtól akarod megoldani problémáidat? Van lehetőséged a választásra.
Uram add, hogy élő, cselekvő hitünk legyen! (SzA)
d.u. A végső leszámolás – Jel 20:7-10
Lesz idő, amikor az emberek már nem tudnak változtatni az életükön. Amikor már túl késő lesz, és már nincs választási lehetőség. A nagy felismerés mindenki számára el fog jönni, de egyesek számára már túl későn. A végső leszámoláskor az ördögre ítélet vár rá. De nem csak az ördögöt ítéli meg Isten, hanem mind azokat is, akiket becsapott. Azok a népek és nemzetek, kicsik és nagyok, fiatalok és öregek, gazdagok és szegények, fehérek és feketék, akik nem hallgattak az evangélium szavára és nem tértek meg, hanem Isten ellen fordultak, mind ott lesznek a végső leszámoláskor. „Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel, aszerint, amit e testben cselekedett: akár jót, akár gonoszat” (2Kor 5:10). A gyötrelem helyét Isten nem az ember számára készítette, hanem az ördög és az ő angyalai részére. Azonban, azok is vele lesznek a gyötrelem helyén, akiket elhitetett. Rettenetes még belegondolni is, nemhogy egy örökkévalóságon át ott lenni! Te megmenekültél már?
Uram, könyörülj azokon, akik még nincsenek megmentve! (SzA)
