December 25 – Vasárnap (Karácsony)

d.e. Üdvözítő született ma nekünk – Lk 2:8-20

Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. (Lk 2:11)

Menjünk el mi is lélekben Betlehemig, és lássuk, mit jelent ma nekünk ez az Ige!

Az Istennel való találkozás lehetséges. A pásztorok találkoztak vele, és ha nekik volt rá lehetőségük, akkor nekünk is. Ők átlagos, dolgos emberek voltak. Valószínű, hogy a betlehemiek biztosították a templom számára szükséges juhokat, bárányokat. Biztos munkájuk és jövedelmük volt. De sajnos, az őket hétköznapokon és ünnepnapokon egyaránt lefoglaló munka miatt vallásilag kivetett emberek voltak. Nem tudták tartani az ünnepi előírásokat, megfogták a beteg és elhullott juhot is egyaránt. Nem volt reményük, hogy Istennel találkozhatnak. De maga Isten jött közel hozzájuk, és találkozhattak Jézussal! Hogyan? Úgy, hogy engedelmeskedtek, félretették kényelmüket, vállalták az utazást késő éjjel.

Az igazi öröm elérhető. Nem ételben, italban, hanem Jézusnál. Félre kell tenni a büszkeséget. Le kell tenni a haragot, sértődést, és minden emberrel békességben kell lenni. Gonosz és hátsó szándéktól szabadulni kell, jóakarattal kell segíteni mindenkin. Sajnos, sokan nem szeretik a tanácsot, a közösséget, a kérdéseket, és akkor persze, hogy magányosak! A pásztorok ragaszkodtak egymáshoz, együtt mentek el Betlehembe. Mi ragaszkodunk egymáshoz, úgy igazán? Ezek a boldogság feltételei.

A félelem nélküli élet lehetséges. Sokan félnek a holnaptól, a kudarctól és a visszautasítástól, a drágulásoktól, és hát végső soron, a haláltól. De Jézus elveszi a félelmet; az angyalok azt hirdették: „Ne féljetek!” A hívő emberben csak az istenfélelem van, és semmi más. Benned is?

A buzgó bizonyságtevés nagyon hasznos. A pásztorok mindenkinek elmondták, amit láttak és hallottak: bizonyságtevés első kézből. Épült belőle Mária és József, akik megpróbáltatásokon mentek át, le voltak gyengülve testileg, jóleső érzés lehetett bátorítást, biztatást hallani! De a betlehemieknek is hallaniuk kellett az Üdvözítőről! Milyen jó, hogy helybeliektől hallhatták, ismerősöktől. A te ismerőseidnek is jólesne ez, hidd el!

De a pásztorok is jól érezték magukat, mert a bizonyságtevés felüdít. (SzS)

 

Imaáhítat: Imádkozzunk, hogy valósuljon meg Krisztus földrejövetelének célja! – 1Tim 1:15-16
Bibliaóra: Krisztus megszületett – Mt 2:1-18
Aranymondás: Mt 2:2

 

d.u. A megígért Szabadító – Ézs 9:1-6 (2-7)

1.) Miért van szükség Szabadítóra?

Mert nagy a szellemi sötétség, bűn, erkölcstelenség. Azért, mert a nyomor mély, a szenvedés súlyos. A veszteség is rengeteg, sok ember pusztult bele lelkileg, értelmileg abba, hogy a bűnnek élt. Nagy a szükség. A szabadítás elengedhetetlen. És most, ez ünnepen hirdethetjük, hogy eljött a Szabadító, lehet Vele találkozni!

2.) Ki ez a Szabadító?
Egy gyermek, egy fiú, Isten fia, akit Jézusnak hívnak, Ő fog uralkodni. Neve meghatározza a munkálkodásának területét is:
Csodálatos tanácsos: Ő tud tanácsot adni, terve tökéletes, ha követjük, akkor minden rendben lesz.
Erős Isten: tervét ki tudja vitelezni, azt cselekszik, amit akar. Ha nincs erőnk, jöhetünk Hozzá, mert Ő adhat!
Örökkévalóság Atyja: jót akar mindig, mint egy szülő, aki gyermekét szereti, és támogatja.
Békesség Fejedelme: ez az Ő programja és lelkülete. Ő így fog uralkodni.

3.) Mit hoz a Szabadító?
A hívők számára: örömöt (2. b.), győzelmet (3-4. v.) és szaporodást (2. a.). Sokan keresik ezt, ezért imádkoznak. Az ébredéskor jelen vannak ezek a gyümölcsök.

4.) Hogyan viszi véghez ezt a szabadítást?
Törvénnyel és igazsággal (6. b.). Az Ő Igéjével és Lelkével. Ezek az Isten eszközei, de a mi lelki fejlődésünk eszközei is. És ha nem fejlődünk, akkor ez a mi bukásunk, a mi hiányosságunk. Azért van, mert nem adtuk át magunkat neki teljesen, hogy átformáljon, növekedést adjon, nem éltünk a felkínált lehetőséggel.

5.) Miért történik mindez?
Isten szeretetéből (6. c.). Isten szeretetének mérhetetlen nagyságát tükrözi, hogy saját Fiát kész volt elküldeni erre a földre Megváltóul. Ezen az ünnepen értékeld felettébb ezt a szeretetet! (SzS)