d.e. Nem testi, hanem lelki felismerés – Mt 16:13-20
Jézus ezt mondta neki: Boldog vagy, Simon, Jóna fia, mert nem test és vér fedte fel ezt előtted, hanem az én mennyei Atyám. (Mt 16:17)
A farizeusok és a sadduczeusok Krisztusban való hitetlenkedéséről tegnap reggel olvastunk. Nekik igazából az isteni jelek sem lettek volna elegek arra, hogy elfogadják Jézus Krisztus isteni voltát. Ezt tudta maga a Megváltó is. Mi a helyzet azonban a tanítványaival, akik szemtanúi voltak számtalan csodálatos tettének? „Hát ti kinek mondotok engem?” Tamás hitetlenkedett a Megváltónk feltámadásában, de amint meglátta Krisztus kezét és sebeit, hitt. Az Úr Jézus ekkor ezt mondta: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek.” (Jn 20:29).
Hinni Krisztusban nem azért, mert látom az Ő csodáit, hanem hinni benne azért, mert látom Őt, és benne mindazt, ami Isteni. Péter válaszában ott volt a lelki felismerés. Nem elméletet mondott ki a szájával, hanem egy olyan meggyőződést, amely Isten Szentlelkének munkája volt, és nem annak az eredménye, amit látott. Ne csak a testi, hanem lelki szemünk is legyen nyitva, hogy meglássuk azt a Krisztust, akit követünk.
Mit mond ez az igeszakasz Jézus Krisztusról, ki Ő? Mit mond az emberek Krisztusról alkotott véleményeiről? Hiszel-e Jézus Krisztusban, úgy, mint Isten Fiában, személyes Megváltódban, és Uradban? (János Csaba)
d.u. Krisztusban gyümölcsöt teremni – Jn 15:6-8
Krisztusban maradni és élni felelősséget is jelent. Jó az, ha valaki vágyik Krisztus gyermekévé válni, és az a célja, hogy üdvösséget nyerjen. Jézus Krisztus követésének azonban van egy fontos felhívása a mai igeszakaszban, amely mérlegre állítja életünket: Gyümölcsöt teremni Krisztusban! Ha az életünk már Istené, akkor ennek meg KELL, hogy legyenek a jelei. Milyen gyümölcsökről beszél itt Krisztus? A Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség... Olyan gyümölcsök, amelyek Isten Szentlelkének jelenlétéről tesznek bizonyságot. Gyümölcsök, amelyek világosan bizonyítják, hogy a szellemi újjászületés megtörtént az életünkben, és a sötétség országából valóban a világosság országába kerültünk. Gyümölcsök, amelyeket nem a saját erőnkből termünk, hanem amelyek természetesen jönnek a megváltozott életből.
Jézus arról is beszél, hogy azzal hozunk dicsőséget Isten nevére, ha SOK gyümölcsöt termünk. Nem szabad megelégednünk azzal, hogy az Úr gyermekei vagyunk, vágynunk kell arra, hogy a Krisztus jelleme gazdagon éljen bennünk. Legyen ez érezhető és látható ma is az életünkben! (János Csaba)
