Igehely: Gal 4:1-7; Kulcsige: Gal 4:4-5 „De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk.”
„Hála néked Bárány, mert Atyám lett az Isten…” (HH 357) Mit jelent gyermeknek lenni? Legegyszerűbben azt, hogy vannak szüleink. Ha ők már nincsenek, mi már nem vagyunk gyermekek.
Igehely: JSir 3:22-26; Kulcsige: JSir 3:26 „Jó csendben várni az Úr szabadítására.”
Nem olyan régen nagyon siettem valahová, amikor az egyik forgalmas úton sorra váltottak előttem pirosra a közlekedési lámpák. Tehetetlennek éreztem magam, és nem örültem túlzottan.
Igehely: Zsid 9:11-15; Kulcsige: Zsid 9:15 „hogy elbeszélhessem sok dicső tettedet Sion leányának kapuiban, és vigadhassak, mert megszabadítottál!”
Ha két ember nagyon megharagszik egymásra, nehéz a békülés, mert általában nem beszélnek, még szóra sem méltatják egymást. Ahhoz, hogy megbéküljenek, szükség van egy harmadik félre, aki közbenjár, elősegíti a helyreállást; aki jól ismeri mindkettőt, és jót akar mindkettőnek.
Igehely: Zsolt 131:1-3; Kulcsige: Zsolt 131:2 „Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét. Mint a gyermek, olyan most a lelkem.”
Meg kell tanulnunk időt és módot adni arra, hogy Isten szólhasson hozzánk. Nem láthatjuk Őt a szemünkkel, hangját sem hallhatjuk fülünkkel. Ezek a testrészeink a teremtett világ észlelésére és érzékelésére valók.
Igehely: 2Kor 11:1-6; Kulcsige: 2Kor 11:2 „Mert Isten féltő szeretetével féltelek titeket: mivel eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy tiszta szűzként állítsalak benneteket Krisztus elé.”
Az ige gyakran úgy mutatja be a gyülekezet kapcsolatát Jézus Krisztussal, mint a vőlegény és menyasszony kapcsolatát. Egy ilyen kapcsolatban azt az időt, ami el kell, hogy teljen a nagy eseményig, amikor a vőlegény és menyasszony ünnepélyesen eggyé lesznek, nem a tétlen várakozás jellemzi.
Igehely: Zsolt 95:1-10; Kulcsige: Zsolt 95:6 „Jöjjetek, boruljunk le, hajoljunk meg, essünk térdre alkotónk, az Úr előtt!”
Méltó a mi Istenünk, hogy kifejezzük hódolatunkat, alázatunkat úgy is, hogy térdre esünk előtte. Méltó és illendő ezt megtenni otthon, a családban és a gyülekezetben is. Korunk keresztyénei ezt egyre kevésbé gyakorolják. Ki lehet magyarázni, hogy az Úr a szíveket vizsgálja, a többi nem számít.
Igehely: Lk 7:1–10; Kulcsige: Lk 7:7 „De magamat sem tartottam méltónak arra, hogy elmenjek hozzád, hanem csak szólj, és meggyógyul a szolgám.”
A százados hitét Jézus példaként állította a sokaság elé. Talán bennünk is ébredhet vágy: milyen jó lenne, ha ilyen egyszerűen tiszta, kételyektől mentes hitünk lenne! Hogyan tudnánk így hinni Jézusban? Az igében azt olvassuk, hogy: „Amint hallott Jézusról…”, hit ébredt a szívében. A rómaiakhoz írott levélben Pál így írta: „A hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által.”