– Zsolt 47 Kulcsige: Zsolt 47: 7, 8.
Énekelni az Úrnak – ez a keresztyén ember tiszteletének kifejezése Isten felé. Ebben a zsoltárban minket, nemzeteket, szólít fel Isten a dicséretre. Ha jó énekhangod van, testvér, énekelj Istennek!
– 2Móz 15:1-18 Kulcsige: 2Móz 15:1
Az Úr megváltott népe nem tehetett egyebet, mint hálát adni a szabadulásért. A legelső lépéstől, attól kezdve, hogy elindultak a Veres-tenger egyiptomi oldaláról, egészen, amíg megérkeztek a Sínai-félsziget felőli oldalra, Isten szabadításának sorozatát tapasztalták meg.
– János 6:27-35 Kulcsige: János 6:33
A mindennapi táplálékért nem felejtünk el megdolgozni, mert az üres gyomor korog az éhségtől. Csak gyermekkorban várjuk el, hogy előteremtődjék számunkra az eledel.
– Ézs 30:18-26 Kulcsige: Ézs 30:23
Isten határozottan ellenzi, hogy népe Egyiptomra támaszkodjon. Egyiptom, vagyis a világ, mindig a szolgaság szimbóluma marad. Isten azonban él, és Teremtő Úr! Ezen a földön mindent úgy teremtett, hogy az élet előrehaladását szolgálja. Ő adja számunkra a mindennapi kenyeret.
– 2Kir 4:42-44 Kulcsige 2Kir 4:43
A sok Istentől elfordult, bálványimádó ember között már alig voltak az Urat félők. Ezek keresték egymással a közösséget: összegyűltek ott, ahol a próféta volt. Egész iskola volt Elizeus körül.
– 1Kir 17:1-6 Kulcsige: 1Kir 17:6
Isten válaszát a nép bálványimádása miatt Illés vitte el a nép fejének, Akháb királynak. A király sem volt jobb, mint a népe. Az Úr szárazságot és éhínséget helyezett kilátásba. Feloldást ez alól a fenyítés alól kizárólag csak Illés szavai hozhattak.
Igehely: Mk 1:21–28 Kulcsige: Mk 1: 22 „Álmélkodtak a tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.”
Jézus tanításán álmélkodtak az emberek. Felismerték a különbséget Jézus és az írástudók tanítása között. Ő hatalommal beszélt; azoknak szavai erőtlenek voltak: „Ő volt a hang, azok csak visszhangok. A Törvényadó, Törvénymagyarázó és Bíró isteni tekintélye úgy átsugárzott tanításán, hogy az írástudók tanítása nem tűnhetett másnak, mint fecsegésnek” (Jamieson, Fausset és Brown kommentár). Szavainak hatalmát cselekedetei és csodái is igazolták. Csoda csodát követett. Megnyilvánult Krisztus abszolút uralma a betegségeken, démonokon, a halálon és a természet elemei felett.