Igehely: Mt 27:1–2, 11–26; Kulcsige: Mt 27:14 „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.”
Szomorúság töltött el, amint ez igének első sorait elolvastam. Mekkora sötétség volt a főpapok és a vének szívében, és milyen mérhetetlen gonoszság! Alighogy megvirradt, máris gonosz döntést hoztak: Jézust halálra juttatják. Aztán eszerint cselekedtek is: megkötözve átadták őt Pilátusnak.
Igehely: Mt 26:57–75; Kulcsige: Mt 26:56 „Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Akkor a tanítványok mind elhagyták őt, és elfutottak.”
Az életben az egyik legfájdalmasabb dolog az, amikor nehéz helyzetben épp azok hagynak cserben, akikre nagyon számít az ember. Mintha minden összedőlne ilyenkor, akkora csalódásként éli meg.
Igehely: Mt 26:36–56; Kulcsige: Mt 26:39 „Egy kissé továbbment, arcra borult, és így imádkozott: Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.”
Jézus földre jövetelének célja a bűnös világ megváltása. Mindezt szeretetből vállalta Isten Fia, de a világ összes bűnének terhe alatt erős harcban, gyötrődésben és imatusában kérte az Atya támogatását.
Igehely: Mt 26:1–35; Kulcsige: Mt 26:31 „Akkor így szólt hozzájuk Jézus: Mindnyájan megbotránkoztok bennem ezen az éjszakán, mert meg van írva: «Megverem a pásztort, és elszélednek a nyáj juhai.»”
Ahhoz, hogy valaki megbotránkozzon bennünk, nem kell tenni semmi bűnt vagy botránkoztatót, elég, ha olyasmit teszünk, amit az emberek nem értenek meg.
Igehely: Zsolt 24:1–10; Kulcsige: Zsolt 24:7 „Emeljétek föl fejeteket, ti, kapuk, emelkedjetek föl, ti, ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király!”
Virágvasárnap ünnepe, Jézus dicsőséges, királyi bevonulása Jeruzsálembe mindig megérinti a gyülekezetet, a kicsiktől kezdve a nagyokig. Gyermekként én is odaképzeltem magam a hozsannázó seregbe, szívesen dobtam volna pálmaágat, virágot Jézus lába elé.
Igehely: Mt 15:21–28; Kulcsige: Mt 15:28 „Ekkor így szólt hozzá Jézus: Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod! És meggyógyult a leánya még abban az órában.”
Az Atya akaratát megismerve az Úr Jézus Tírusz és Szidón vidékére ment, hogy találkozzon a kánaáni asszonnyal. Az asszony ismerte az Urat, mint Dávid Fiát, aki az Isten akarata szerint megígért Messiás. Az Úrhoz kiáltott, hogy a gonosz lélektől szabadítsa meg gyermekét. De az Úr nem felelt neki.
Igehely: Róm 13:11–14; Kulcsige: Róm 13:12 „Az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.”
Igeszakaszunk egy felhívással kezdődik. Pál ébresztgeti a testvéreket. Úgy látja, hogy az idő sürget a megtérésre. A földi létet éjszakának nevezi, amit múlni vél. Az előző versekben buzdít a szeretet megélésére, amely egyenlő a törvény betöltésével. Ezt gyakorlati lépésekkel is magyarázza: A bűnös cselekedeteket el kell hagyni, fel kell cserélni a világosság fegyvereivel. Nappal, a világosságban tisztességesen kell élni, azonosulni Krisztussal. A testünk táplálását nem tiltja, hanem óv a bűnös hajlamok, vágyak dédelgetésétől. Legyen számunkra is ez a mai napnak a zsinórmértéke.