Mindennapi áhítatok

2018. február 4., vasárnap

Igehely: Lk 8:4-15; Kulcsige: Lk 8:11 „A példázat pedig ezt jelenti: A mag az Isten igéje.”

A földművelők mindig arra törekszenek, hogy a legmegfelelőbb jellemzőkkel rendelkező vetőmagot válasszák ki. A gazdag termés viszont nem csak a mag jellemzőitől függ, hanem a talaj minőségétől és a gondozástól is. Ugyanezek a szempontok érvényesek a lelki földművelés területén is.

2018. február 3., szombat

Igehely: Lk 8:1-3; Kulcsige: Lk 8:1b-2a „Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket gonosz lelkektől szabadított meg, és betegségekből gyógyított meg.”

Az asszonyoknak is megvan a helyük a szolgálatban Jézus körül. Ahogyan ebből a tudósításból is kitűnik, hogy inkább a háttérszolgálat volt a területük, de mégis nagyon fontos volt az, amit tettek, mondhatni, nélkülözhetetlen.

2018. február 2., péntek

Igehely: Lk 7:36-50; Kulcsige: Lk 7:44 „Majd az asszony felé fordulva ezt mondta Simonnak: Látod ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba, és nem adtál vizet a lábam megmosására, ő pedig könnyeivel öntözte lábamat, és hajával törölte meg.”

A bűnös nő nagyobb szeretetet tanúsított Jézus felé, mint Simon farizeus, aki csak képmutató módon tette ezt, mert a saját hírnevével törődött. Talán azt gondolta, hogy Jézus népszerűségét kihasználva növelheti hírnevét azok között is, akik szimpatizálják Jézust.

2018. január 31., szerda

Igehely: Lk 7:24-30; Kulcsige: Lk 7:28 „Mondom nektek, hogy asszonytól születettek közül senki nem nagyobb Jánosnál, de aki a legkisebb az Isten országában, nagyobb nála.”

Az angyal már János megszületése előtt megjelentette apjának, Zakariásnak, hogy nagy lesz ő az Úr előtt (Lk 1:15). Amikor pedig megszületett, a szomszédok is ráéreztek erre, mondogatva: Vajon mi lesz ebből a gyermekből?

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Thessz 2:13–20; Kulcsige: 1Thessz 2:14 „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól.”

Amint a thesszalonikai gyülekezet megszületett, egy új valóságban is találták magukat. A helyi gyülekezet identitása nem abban merül ki, hogy Krisztus és mi, thesszalonikaiak. Pál kinyitja az ablakot, és megmutatja az új testvéreknek, hova is kerültek: „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól” (14.v.).