Igehely: 2Kor 5:11-15; Kulcsige: 2Kor 5:14 „Mert Krisztus szeretete szorongat minket, mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt.”
A gyökeres megtérés, újjászületés teljes változást hoz az ember életében. Így történt ez velem is, amikor új életet nyertem Krisztusban. Az új élet Krisztus halála és föltámadása által valósul meg, amikor vele eggyé válunk.
Igehely: Zsolt 110:1-7; Kulcsige: Zsolt 110:2 „Hatalmad pálcáját kinyújtja az Úr a Sionról: Uralkodj ellenségeid között!”
Azon gondolkodom, hogy miért ünnep nekünk Jézus mennybemenetele? Miért kellene nekünk örülnünk, hogy Jézus elment a földről? Vajon milyen lenne, ha mondjuk ma is Jeruzsálemben lakna, és keresztyének milliói keresnék fel őt évről –évre. Itt abba is hagyom ezt az értelmetlen eszmefuttatást.
Igehely: 1Jn 5:1-5; Kulcsige: 1Jn 5:2 „Abból tudjuk meg, hogy szeretjük Isten gyermekeit, ha szeretjük Istent, és megtartjuk az ő parancsolatait.”
Minden dolog ebben a világban valahogy lemérhető és leellenőrizhető. Pontosan ez a helyzet a szeretetünkkel is. Ebben a levelében az apostol kijelenti, hogy nem csaphatjuk be magunkat ezen a területen sem. Isten iránti szeretetünk valódisága lemérhető a testvérek iránti szeretetben.
Igehely: Kol 1:3-8; Kulcsige: Kol 1:8 „Ő hozott nekünk hírt a Lélektől kapott szeretetetekről.”
Látjuk, hogy heti sorozatunk fő gondolata a szeretet. Ezzel foglalkoztunk eddig, és ezt folytatjuk tovább. Láttuk az anyai szeretet buzgóságát, majd a testvérek iránti önfeláldozó szeretet is kiemelt példaként volt bemutatva János apostol által.
Igehely: 1Jn 3:16-18; Kulcsige: 1Jn 3:16 „Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért.”
Valamikor az emberek menekültek a tartozástól. Bár ma sokan tartoznak nagy pénzösszegekkel, mégis kerülik, hogy valamivel még tartozzanak. Az a tartozás, amiről itt szó van, az emberi kapcsolatok egyik alappillére. Szeretet nélkül egyetlen emberi kapcsolat se működik.
Igehely: Mt 20:20-28; Kulcsige: Mt 20:20 „Akkor odament hozzá Zebedeus fiainak anyja a fiaival együtt, leborult előtte, és kérni akart tőle valamit.”
Bibliai szempontból nézve az anyaság nem egy foglalkozás, hanem hivatás. Amikor egy leány szabad akaratból meghozott döntése alapján férjhez megy és feleség lesz, elvállalja mind a feleség, mind pedig az abból adódó anyai hivatást.
Igehely: Róm 13:11–14; Kulcsige: Róm 13:12 „Az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.”
Igeszakaszunk egy felhívással kezdődik. Pál ébresztgeti a testvéreket. Úgy látja, hogy az idő sürget a megtérésre. A földi létet éjszakának nevezi, amit múlni vél. Az előző versekben buzdít a szeretet megélésére, amely egyenlő a törvény betöltésével. Ezt gyakorlati lépésekkel is magyarázza: A bűnös cselekedeteket el kell hagyni, fel kell cserélni a világosság fegyvereivel. Nappal, a világosságban tisztességesen kell élni, azonosulni Krisztussal. A testünk táplálását nem tiltja, hanem óv a bűnös hajlamok, vágyak dédelgetésétől. Legyen számunkra is ez a mai napnak a zsinórmértéke.