Igehely: Ézs 50:4-11; Kulcsige: Ézs 50:4 „Az én Uram, az Úr megtanított engem mint tanítványát beszélni, hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak. Minden reggel fölébreszt engem, hogy hallgassam tanítványként.”
Az Úr Jézus Krisztusról szól ez az ige, aki példa volt mindenben. Úgy tanított, úgy szenvedett, úgy dicsőült meg, mint senki más. Mégis az ő tanítványaiként hozzá hasonlóknak kell lennünk, hogy vele együtt megdicsőüljünk. Ő testben megjelent Isten (1Jn 4:2-3).
Igehely: Péld 10:6-32; Kulcsige: Péld 10:19 „A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre.”
Hogy bölcs, értelmes, igaz, vagy éppen gonosz, ostoba, bolond, bűnös valaki, azt a beszéde elárulja. Mi sokszor úgy ítéljük emberileg, hogy az a bölcs ember, aki jól meg tud felelni másoknak, vagy akinek mindenre van egy frappáns válasza.
Igehely: 2Móz 20:16; Kulcsige: 2Móz 20:16 „A szegény ember igazságát ne ferdítsd el peres ügyében!”
Ez parancsolat. Nemcsak arra a helyzetre vonatkozik, amikor valaki felől kérdeznek. Hanem úgy értelmezhető, hogy ne hazudj, légy őszinte. Ez nem jelenti, hogy muszáj mindig válaszolni, vagy sohasem lehet kitérő választ adni, vagy akár kérdéssel felelni. Ezeket az Úr Jézus is alkalmazta.
Igehely: 1Tim 6:3-10.17-19; Kulcsige: 1Tim 6:10 „Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.”
Ahhoz, hogy ebben a világban létezni tudjon az ember, élelemre és ruházatra van szüksége. Ez az az alap, amely már a megelégedettség szintjét kellene, hogy üsse. Ugyanis, a nagy nyereség nem a gazdagság, hanem a kegyesség maga.
Igehely: Ef 4:17-24.28; Kulcsige: Ef 4:28 „A tolvaj többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek.”
Azzal kezdi Pál ezt a gondolatsort az Ef 4:1-ben, hogy azoknak az élete, akiket az ÚR elhívott, méltó kell legyen, ahhoz az elhíváshoz, melyet az Úrtól kaptak. Majd rámutat arra, hogy ez az életmód nagy részben a gyülekezetben valósul meg, amikor a tagok szeretetet gyakorolnak egymás felé.
Igehely: Jer 7:8-15; Kulcsige: Jer 7:11 „Hát rablók barlangjának nézitek ezt a házat, amelyet rólam neveztek el? Majd én is annak nézem! – így szól az Úr.”
Isten nem gyönyörködik a meg nem változott ember istentiszteletében, melyet vallásosan végez, hanem az ember megtérésében gyönyörködik. Ezt Jeremiás idején valamiért nem értették. Úgy gondolták, hogy az Isten tisztelete egyenlő a mózesi előírások megcselekvésével.
Igehely: Róm 13:11–14; Kulcsige: Róm 13:12 „Az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.”
Igeszakaszunk egy felhívással kezdődik. Pál ébresztgeti a testvéreket. Úgy látja, hogy az idő sürget a megtérésre. A földi létet éjszakának nevezi, amit múlni vél. Az előző versekben buzdít a szeretet megélésére, amely egyenlő a törvény betöltésével. Ezt gyakorlati lépésekkel is magyarázza: A bűnös cselekedeteket el kell hagyni, fel kell cserélni a világosság fegyvereivel. Nappal, a világosságban tisztességesen kell élni, azonosulni Krisztussal. A testünk táplálását nem tiltja, hanem óv a bűnös hajlamok, vágyak dédelgetésétől. Legyen számunkra is ez a mai napnak a zsinórmértéke.