Igehely: Jóel 2:12-18; Kulcsige: Jóel 2:12 „De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívvel, böjtölve, sírva és gyászolva!”
Az emberek még ma is szoktak éhségsztrájkot tartani, ha végső elkeseredésükben szeretnének valamilyen ügyben igazságszolgáltatást kapni. Ezzel a magatartással kifejezik azt, hogy amit kérnek, abban elszántak. Ugyanakkor ott állnak egy olyan helyzet előtt, amit önmagukban képtelenek megoldani.
Igehely: Mt 4:1-4; Kulcsige: Mt 4:4 „Ő így válaszolt: Meg van írva: «Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.»”
Egyik alkalommal, amikor a tanítványok kudarcot vallottak a démonok kiűzésében, Jézus egy kulcsfontosságú titkot árult el a szellemi harccal kapcsolatban: ez a fajta nem űzhető ki csak böjttel és imával! Jézus Krisztus felfedte az ellenség gyenge pontját.
Igehely: Mt 6:1,16-18; Kulcsige: Mt 6:18 „Hogy böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van; a te Atyád pedig, aki látja, ami titokban történik, megjutalmaz téged.”
A kegyesség szó eredeti jelentése istenfélelem, azaz Isten jelenlétében folytatott életvitel. Az istenfélelem azt a belső lelki magatartást jelöli, mikor az ember abszolút komolyan veszi az Isten szavát, és teljesen azonosulni tud annak erkölcsi ítéletével.
Igehely: Mt 17:14-21; Kulcsige: Mt 17:21 „Ez a fajta pedig nem távozik el, csak imádságra és böjtölésre.”
Ebben a történetben látjuk Jézust, akit körülvesz egy kíváncsi tömeg, a tanítványok és egy gyermekéért aggódó, szerető édesapa. Mindenki más-más céllal, okkal van Jézus közelében - akár gyülekezetünk résztvevői, de ebben a történetben a legtöbbet mégis az édesapa és fia kapja.
Igehely: Jer 29:10-15; Kulcsige: Jer 29:12 „Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket.”
A próféta által Isten ismerteti tervét népével: békességet és nem romlást, reményteljes jövőt akar. Ennek feltétele az, hogy Istenben bízzanak és kitartóan imádkozzanak Hozzá. Isten azt ígéri, hogy megtalálható lesz, ha teljes szívvel és nem félszívvel keresik Őt.
Igehely: 1Jn 5:14-15; Kulcsige: 1Jn 5:14 „Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha bármit kérünk az ő akarata szerint, meghallgat minket.”
Ezek az igeversek azt sugallják, hogy merj bízni Istenben akkor is, ha a világi gondolkodás nem ezt diktálja. Ugyanakkor ebben az igeszakaszban János az imameghallgattatás feltételét is bemutatja, amit sokan figyelmen kívül hagynak.
Igehely: 1Kir 12:6–16; Kulcsige: 1Kir 12:8 „De ő nem fogadta meg a tanácsot, amelyet a vének adtak neki, hanem tanácskozott az ifjakkal is, akik vele együtt nőttek fel, és az ő idejében álltak szolgálatba.”
Isten választott népe sohasem alkotott egységes királyságot. Dávid és Salamon birodalma Júda, Jeruzsálem és Észak-Izráel királyságaiból állt, akik egy rövid időre közös királyt választottak. Dávid családjának dinasztikus öröklését csak Jeruzsálem és Júda ismerte el. Az északi törzsek a Dáviddal kötött szerződés (2Sám 5:3) alapján fenntartották maguknak a királyválasztás jogát. Dávid személye összekovácsolta a népet, Salamont inkább csak elfogadták, de Roboámnak már bizonyítania kellett, hogy népének jólétét és nem saját büszke vágyait fogja szolgálni.