Igehely: Jer 1:1-10; Kulcsige: Jer 1:7
Érdekes megfigyelni mai igénkben, hogyan adja Isten Jeremiás tudtára, hogy prófétai szolgálatra hívja el. Nem csupán akaratát közli vele, hanem elmondja neki azt is, hogy ez a terv Jeremiás születése előtt megvolt már.
Igehely: ÉnÉn 2:7-17; Kulcsige: ÉnÉn 2:9a „Mert olyan szerelmesem, mint a gazella, mint a fiatal szarvas.”
Isten különös ajándéka, amikor két fiatal szíve egymásra hangolódik, és szerelem gyúl lángra közöttük. Az Isten szerinti párkapcsolat egyike az élet nagy örömeinek, igazi erőforrás, és egy gyönyörű kaland.
Igehely: 1Kir 3:1-15; Kulcsige: 1Kir 3:7 „Most pedig, Uram, Istenem, apám, Dávid után királlyá tetted a te szolgádat. De én még egészen fiatal vagyok, nem értek a kormányzáshoz.”
Dávid király immár megöregedett, és újabb vezetőre van szüksége Izráelnek. Úgy tűnik, Isten nem bánta meg, hogy Dávidot fiatalon tette királlyá, mert most az ugyancsak fiatal Salamont helyezi trónra. Isten újra nem az emberi számításokat veszi figyelembe, amikor munkatársat keres magának.
Igehely: 1Sám 17:31-47; Kulcsige: 1Sám 17:33 „De Saul ezt mondta Dávidnak: Nem mehetsz el, hogy megvívj ezzel a filiszteussal, mert még fiatal vagy, ő pedig harchoz szokott ember ifjúkora óta.”
A hívő ember hitének mértéke nem mindig arányos az évei számával. Jézus arra tanít minket, hogy legyünk olyanok, mint a gyerekek; és az egyik dolog, amire ez vonatkozik, éppen az a tiszta, félelmek és számítgatások nélküli hit, amivel a gyermek elhisz dolgokat, megbízik a szülei szavában.
Igehely: 2Sám 6:1-5; Kulcsige: 2Sám 6:1 „Ezután összegyűjtötte Dávid Izráel legkiválóbb ifjait, harmincezer embert.”
Az elmúlt évtizedekben nagyon gyors ütemű változás történt világunkban. A technológiai forradalom és az internethez való könnyed hozzáférés olyan környezetet és világszemléletet hozott magával, ami az új generációt lényegesen eltávolíthatja szüleik korosztályától.
Igehely: 2Kor 4:17-18; Kulcsige: 2Kor 4:17 „Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk.”
A földi életet több szempontból, többféleképpen lehet értékelni. Például, Mózes az Isten embere azt mondja a 90. Zsoltárban, hogy Isten előtt ezer esztendő annyi, mint a tegnapi nap, és mint egy őrjárási idő éjjel (4). Gyorsan elmúlnak éveink, mintha repülnének (10).
Igehely: 1Thessz 5:23–28; 2Thessz 3:13–18; Kulcsige: 2Thessz 3:16 „Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!”
Nem túlzás ez az elvárás, hogy mindig, minden körülmények között legyen békességünk? Hiszen emberek vagyunk, gyakran felbosszantanak minket mások, tele vagyunk feladatokkal, határidőkkel, készülünk az ünnepre, tehát természetes, hogy néha elveszítjük a békességünket. Milyen sokszor mentegetjük magunkat így! Pedig mindannyian vágyunk arra, hogy ez ne így legyen! Egy ének is beszél arról, hogy: „Békességre vágyik minden ember.