Igehely: Mk 16:19-20; Kulcsige: Mk 16:19 „Az Úr Jézus pedig miután ezeket mondta nekik, felemeltetett a mennybe, és az Isten jobbjára ült.”
Elgondolkoztam azon, hogy mit mondtak a tanítványok egymás között, miután saját szemükkel látták Jézus mennybe emelkedését. Tény volt, nem ámítás. Valami, amit ember még nem látott addig. Pedig a tanítványok három éven át Jézussal voltak, látták a csodákat, amit tett, a gyógyításokat, a holtak feltámasztását, mégis némán álltak, figyelték Jézust, ahogyan emelkedik. Nem láttak semmi különöset, csak annyit, hogy az Úr Jézus Krisztus visszafoglalta helyét a mennyben, az Atya jobbján.
Kedves testvérem, kedves olvasóm, ebben az igeszakaszban is elhangzik az Úr Jézus Krisztus misszióparancsa: „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” (Mk 16:15). Azt tudjuk, hogy az Úr Jézus Krisztus a feltámadás után a világmindenség Ura lett, tehát nagy igazságot mondott a Megváltó, amikor kijelentette: „Én veletek leszek a világ végezetéig.”
Feladatunkat teljesítjük, amikor embertársainknak beszélünk Jézusról. Egy kedves ének zengett a fülemben írás közben: „Világíts, ahol épp most vagy!” Igen, fénykedni, mint gyertyaláng ebben a sötét világban, ez a tennivalónk!
Mucsi János
„Atyám, eljött az óra”
Igehely: Jn 17:1–5 ; Kulcsige: Jn 17:1 „Miután ezeket mondta Jézus, tekintetét az égre emelve így szólt: Atyám, eljött az óra: dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a Fiú is megdicsőítsen téged.”
Alázat, szeretet, búcsúimádság. Eljött az óra, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban, és a Fiú az Atyától kapott hatalom gyakorlása által megdicsőüljön az emberek előtt. Mert az isteni életformáról, a dicsőségről az Úr Jézus Krisztus lemondott, amikor a földre jött. Magára vette a mulandóságot, az emberi életformát, a korlátok közé szorított mindennapiságot. De a feltámadás által olyan hatalom részesévé teszi Őt az Atya, hogy a rábízottaknak – „akiket nekem adtál” – örök életet ad, és visszanyeri mennyei dicsőségét, amely egyenlővé teszi Őt az Atyával.
Kedves olvasó, figyeld meg, mit mond Jézus a búcsúimádságában! Ez az imádság a földön maradt tanítványokért és a mindenkori gyülekezetért elmondott könyörgés: „Kijelentettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál a világból. A tieid voltak, és nekem adtad őket, és ők megtartották a te igédet” (Jn 17:6).
A tanítványok megismerték Jézust, és elfogadták fenntartás nélkül, hogy valóban az Atya küldte Őt. Elfogadták és hitték, hogy szavai az Atya szavai, és megtartották tanításait. Ezt tesszük mi is?
Mucsi János
