Mindennapi áhítatok

2018. október 9., kedd

Igehely: Mik 2:1-5; Kulcsige: Mik 2:2 „Megkívánják a mezőket, és elorozzák, a házakat is elveszik, kihasználják az embert és házát, őt magát és birtokát.”

A törvények azért vannak, hogy áthágják őket – mentegetik magukat egyesek cinikusan. Sajnos, szinte naponta látjuk, hogy akinek csak lehetősége van rá, át is hágja a törvényeket azért, hogy saját magának előnyöket szerezzen.

2018. október 8., hétfő

Igehely: Préd 2:1-11; Kulcsige: Préd 2:10 „Nem tagadtam meg magamtól semmit, amit megkívánt a szemem. Nem vontam meg szívemtől semmi örömöt, hanem szívből örültem mindannak, amit fáradsággal szereztem, hiszen ez volt a hasznom minden fáradozásomból.”

Van egy mondás, ami szerint két dolog teszi boldogtalanná az embert: az egyik, ha nem kapja meg azt, amit megkíván; a másik, ha megkapja.

2018. október 6., szombat

Igehely: Mt 12:33-37; Kulcsige: Mt 12:36 „De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján.”

Mint ahogy tegnap reggel, ma is kiderül az igéből, hogy szavaink elárulják, milyen a szívünk. A gyümölcs is messziről elárulja, milyen a fa. A szív olyan, mint egy kincsesláda, a száj olyan, mint egy ajtó, melyen keresztül felszínre kerülnek a mélyen rejtőző dolgok.

2018. október 5., péntek

Igehely: Jak 3:1-12; Kulcsige: Jak 3:8 „A nyelvet azonban az emberek közül senki sem tudja megszelídíteni, fékezhetetlenül gonosz az, telve halálos méreggel.”

Megalázó kijelentés, hogy „sokat vétkezünk mindnyájan”. Megdöbbentőbb, hogy Jakab magára is és a hívőkre is érti, akiknek ír. Ezért van szükségünk a kegyelemre minden nap, minden órában. Ezért elengedhetetlen töredelmes és bűnbánó magatartással élni.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Móz 22:1–12; Kulcsige: Zsid 11:19 „Azt tartotta ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így a feltámadás példájává lett.”

Nagy boldogság végre megkapni azt, amire vagy akire hosszú időn át nagyon vágytunk. Vigyáznunk kell, mert az így megnyert áldások könnyen a bálványainkká is válhatnak. Idős napjaiban Izsák lett Ábrahám szívének gyönyörűsége, az egyetlene, akit nagyon szeretett. Ha Izmael elbocsátása nehéz volt Ábrahám számára, akkor Izsák feláldozása sokkalta inkább. Bármit vagy bárkit szívesebben adott volna, mint őt. Amikor az a kiváltság ér, hogy az Úr hitünk és ragaszkodásunk valódiságát kipróbálja, általában a szívünkhöz legközelebb állót kéri.