Mindennapi áhítatok

2024. március 16., szombat

Igehely: Mt 13:51–58; Kulcsige: Mt 13:54 „És hazájába érve úgy tanította őket a zsinagógájukban, hogy megdöbbenve mondták: Honnan van benne ez a bölcsesség és a csodatevő erő?”

Jézus a tanítványait tanította példázatok által, amit ők nem nagyon értettek meg. Meg is kérdezte: „Megértettétek mindezt?” (51.v.). Jézus arra hívta fel a figyelmüket, hogy amit tőle tanultak, azt tovább kell adniuk másoknak.

2024. március 15., péntek

Igehely: Mt 13:44–50; Kulcsige: Mt 13:44 „Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, majd örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.”

Újabb példázat a mennyek országáról. Szántóföldhöz van hasonlítva, amelyben egy nagyértékű kincs van elrejtve. Ezt megtalálja egy ember, felméri annak értékét, és ő is elrejti azt, majd feláldozva mindenét, amije van, megvásárolja azt a földet.

2024. március 14., csütörtök

Igehely: Mt 13:31–35; Kulcsige: Mt 13:31 „Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vesz az ember, és elvet a szántóföldjébe.”

Az Úr Jézus két újabb példázatát olvassuk a 13. részben. Első a mustármag példázata. A mennyek országa hasonló a mustármaghoz. Ebből a kicsi magból akkora fa lesz, hogy a madarak is fészket rakhatnak az ágai között.

2024. március 11., hétfő

Igehely: Mt 13:10–17; Kulcsige: Mt 13:11 „Ő így válaszolt: Mert nektek megadatott, hogy ismerjétek a mennyek országának titkait, azoknak pedig nem adatott meg.”

A magvető példázata kíváncsivá tette a tanítványokat, és megkérdezték: „Miért beszélsz nekik példázatokban?” (10.v.). Ő így válaszolt: „Mert nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait, de azoknak nem adatott meg” (11.v.).

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Móz 25:7–10; Igehely: Zsolt 39:5 „Add tudtomra, Uram, életem végét, meddig tart napjaim sora, hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok!”

„… meghalt Sára Kirjat-Arbában” (1Móz 23:2). Amikor gyászjelentést olvasunk, nem is gondolunk rá, mennyi fájdalom, könnyes szomorúság lehet annak a szívében, aki azt megfogalmazta és küldte. Sára Ábrahám életének a másik fele volt. Úgy maradt Ábrahám késő vénségére, mint egy öreg fa, amelynek levágta a villám a koronáját. Megtépázva, megsebesítve, csonkán! Valaki, aki örömben-bánatban, a nagy ígéret várásában és beteljesedésében részestársa volt: elment. Örökre!