Igehely: Mt 8:1-4; Kulcsige: Mt 8:3 „Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és ezt mondta: «Akarom. Tisztulj meg!» És a lepra azonnal letisztult róla.”
Jézus korában a leprát a rágalmazás, a vérfertőzés és a hivatalbitorlás büntetésének tartották. A messiási időkre várták ennek a betegségnek a megszűnését, mivel hitték, hogy a Messiás megszabadítja és megtisztítja Isten népét még ezektől a bűnöktől is, és elhozza a rend és a béke országát. Ily módon Jézus a leprások meggyógyításával is bizonyította a korabeli zsidóság számára, hogy Ő a Messiás.
Valószínű, hogy ezeknek a gyógyulásoknak a hírére ment oda hozzá ez az ember, aki leborult előtte, és azzal az egyetlen mondatával kifejezte számunkra is példaértékű hitét Jézus Krisztusban. De nem csupán hit, hanem bátorság is kellett ehhez a cselekedethez, hiszen a leprásoknak nem volt szabad egészséges emberekhez közeledniük, akár még meg is kövezhették volna ezért a cselekedetéért. A 2Kir 15:5 szerint a megbetegedett vagy gyanús személynek, még ha király volt is, el kellett távoznia az emberi társadalomból, és a közeledőket hangos szóval kellett figyelmeztetnie betegségére.
Ennek az embernek a hite nem csupán abban állt, hogy Jézusnak van hatalma arra, hogy meggyógyítsa őt, hanem abban is, hogy Jézus Úr, tehát joga van eldönteni, ki az, akit meg akar gyógyítani, és ki az, akit nem. Az Isten akaratának ilyen mértékű elfogadása nagyon hiányzik a mai hívő közösségekből. Elfogadni azt, hogy a mi Urunk dönthet úgy, hogy nem ad gyógyulást. Ettől nem lesz kisebb az Ő hatalma, viszont a mi engedelmességünk, és Jézus királyi dicsősége növekszik. Soha ne kérjük számon, ne is zsaroljuk Istent a kérésünkkel, hanem alázattal próbáljunk meg ráhangolódni az Ő akaratára, és meg fogjuk tapasztalni, hogy alázatunkat megjutalmazza, és még nagyobb áldásokat fogunk tapasztalni imameghallgatásainkban.
El tudod-e fogadni feltétel nélkül Isten akaratát? Elhiszed-e, hogy ha nem teljesíti kérésedet, azért van, mert egy jobb terve van az életeddel, és fog adni teljes helyreállást életedben és kapcsolataidban?
Győri Gábor
Imaáhítat: Dicsőítsük az Urat, mert van hatalma gyógyítani - akkor is, ha épp nem velünk tesz csodát! – Zsolt 103:1-4
Bibliaóra: A megtérés kegyelme – Jer 7:1-15 (Jer 7:3)
Boldogok, akik éheznek az igazságra
Igehely: Mt 5:6 „Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.”
Úgy gondolom, nagy jelentősége van annak, hogy Jézus a hegyi beszédet a boldogmondásokkal vezeti be. Ezt nem pusztán retorikai céllal teszi, hogy az emberek figyelmét felhívja, hanem őszintén vágyik arra, hogy mi, akik az Ő tanítását hallgatjuk, boldogok legyünk. A boldogság az, amire minden ember vágyik, de nagyon kevesen érzik magukat igazán boldognak. A legtöbben a saját céljaiknak, vágyaiknak a megvalósulásában látják a boldogság kulcsát, de a boldogmondásokban Jézus nem ahhoz köti a boldogságot, hogy az életünkben minden rendben van. Éppen ellenkezőleg, a boldogság forrása az Ő gondviselő szeretetének megtapasztalásából fakad, amikor a nehézségekben és szükségekben is átéljük Isten jelenlétét.
Aki volt már igazán éhes vagy szomjas, olyannyira, hogy már képtelen volt másra gondolni, mint egy falat kenyérre vagy egy korty vízre, az érti azt a sóvárgó vágyakozást, amit Jézus Isten igazságával kapcsolatban említ. Ez egy olyan lelkület, amiben érzékenyek vagyunk az igazságtalanságokra. Nem tudunk elmenni a szükségek mellett, és mindent Isten igazságának szemüvegén keresztül szemlélünk. Azonnal észrevesszük, ha valakit megaláznak, és megpróbálunk segíteni rajta. Az igazság után való vágyakozás nem az én igazságomról szó, de még csak nem is arról, hogy kinek van igaza, hanem arról, hogy az ember Isten igazságos lelkületével szemléli a környezetét, és próbál az Úr akaratának érvényt szerezni alázattal és szeretettel.
Zakariás könyvében elmondja az Úr, hogy nem kíván egyéb áldozatot, ha a következő megvalósul: „Igazságos ítéletet hozzatok, szeretettel és irgalmasan bánjatok egymással! Az özvegyet és az árvát, a jövevényt és a nyomorultat ne zsákmányoljátok ki, és ne tervezzetek egymás ellen magatokban semmi rosszat!” (Zak7:9-10). Aki erre az igazságra vágyódik, meg fog elégedni, mert meg fogja látni Isten igazságot teremtő munkáját. Ez Istennek mindennél fontosabb, sőt azt az embert tudja a leginkább ebben a gyönyörű munkában használni, aki éhezik és szomjazik az Ő igazságára.
„Aki dicsekedni akar, azzal dicsekedjék, hogy érti és tudja rólam, hogy én vagyok az Úr, aki szeretetet, jogot és igazságot teremtek a földön, mert ezekben telik kedvem – így szól az Úr!” (Jer 9:23).
Győri Gábor
