Igehely: Róm 10:4-13; Kulcsige: 10:9 „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz.”
Isten a törvényeit és parancsolatait az embernek adta, hogy aki cselekszi azokat, éljen azok által. Nem a cselekedetek szereznek örök életet, hisz akkor Krisztusnak nem kellett volna meghalnia.
Igehely: Róm 9:30-10:3; Kulcsige: 10:3 „Mert azzal, hogy Isten igazságát nem értették meg, hanem a maguk igazságát igyekeztek érvényesíteni, nem engedelmeskedtek Isten igazságának.”
Isten igazsága ma is szúrja sokak szemét. Lehet valaki vallásos, kegyes vagy keresztyén ember, amíg azonban saját igazsága nagyobb, jobb, mint az igében lefektetett, addig megbotlik és beleütközik Krisztusba.
Igehely: Róm 9:20-29; Kulcsige: 9:27 „Ézsaiás pedig ezt hirdeti Izráelről: „Ha Izráel fiainak száma annyi volna, mint a tenger fövenye, akkor is csak a maradék üdvözül.”
Isten tervének és keze munkájának gazdagságát mutatja az egész teremtett világ. Ahogy nincs két egyforma virág, felhő és hópehely, úgy nincs két egyforma ember sem. Tekintsünk előbb a fizikaira, a láthatóra!
Igehely: Róm 9:14-19; Kulcsige: 9:18 „Ezért tehát akin akar, megkönyörül, akit pedig akar, megkeményít.”
Nem igazságtalan az Isten, hogy némelyek miatta elvesszenek. Segítségre és kegyelemre szoruló bűnös emberek vagyunk. Isten mindenkin könyörülni akar. E földi létünk folyamán mindenkinek kínálja szeretetét, bocsánatát és kegyelmét. Felajánlja a vele való kapcsolatot is.
Igehely: Róm 9:1-13; Kulcsige: 9:8 „Azaz nem a testi származás szerinti gyermekek Isten gyermekei, hanem az ígéret gyermekei számítanak az ő utódainak.”
Az első nyolc fejezetben Pál bebizonyítja, hogy Isten igazságos mind haragjának, mind pedig kegyelmének gyakorlásában. A következő részekben az apostol továbbhalad, hogy megállapítsa Isten igazságosságát úgy a zsidókkal, mint a pogányokkal való bánásmódjában.
Igehely: Róm 8:38-39; Kulcsige: 8:39 „Sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.”
Az ókori Rómában egy őr sajnálkozott a keresztyén fogoly felett, akinek hamarosan meg kellett halnia Krisztusban való hitéért. Titokban megengedte, hogy a fogoly édesapát a lánya meglátogassa.
Igehely: 1Pt 3:8–17; Kulcsige: 1Pt 3:15 „Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.”
Élő reménység. – Ez látszik kívülről is. A szívünkben lakozó, megszentelő Isten táplálja ezt a reménységet, ami valójában több mint reménység – megbizonyosodás.
Ha kérdeznek, tudsz-e bizonyságot tenni erről a reménységről, szelídséggel és félelemmel?
Ha nem kérdeznek, a puszta jelenléted, magatartásod, beszéded, tükrözi-e ezt az élő reménységet, meggyőződést?
Isten gyermekeinek az élet minden helyzetében be kell mutatniuk az élő Jézus Krisztust, aki által van a mi élő reménységünk! Imádkozz, hogy ma is tudd ezt megtenni!