Mindennapi áhítatok

2019. szeptember 27., péntek

Igehely: Róm 13:8-10; Kulcsige: 13:9 „Mert ez a parancsolat: «ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne kívánd a másét”, és bármi más parancsolat ebben az igében foglalható össze: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!»”

Ha valaki közel van Istenhez és vele személyes közösségben van, távol áll tőle, hogy az életét megrontsa paráznasággal, gyilkossággal, lopással és mások javainak kívánásával. Tudja, hogy Isten mindent lát, előle elrejteni semmit sem lehet, és számon lesz kérve mindenért.

2019. szeptember 25., szerda

Igehely: Róm 12:17-21; Kulcsige: 12:19a „Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim.”

Egy imaház tetőcserepeit minden héten megrongálta valaki kövekkel. Hetek múltával egyre csak nőt az összetört cserepek száma. Egy alkalommal a gyülekezet pásztora az imaházhoz közel sétált, amikor észrevette, hogy két tinédzser abban versenyezik, ki tud több követ hajítani az imaház tetejére.

2019. szeptember 23., hétfő

Igehely: Róm 12:3-8; Kulcsige: 12:3b „Ne gondoljátok magatokat többnek, mint amennyinek gondolnotok kell, hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint.”

Az újszövetség több helyen is felszólít, hogy legyünk józanok. A józanság alatt az Ige éberséget ért, (1Thessz 5:6) kiegyensúlyozottságot, (1Tim 3:2) helyes ítélőképességet, (2Tim 4:5) vagy olyan lelkületet, amelyből buzgó imaélet fakad. (1Pt 4:7) Józanok kell legyünk önmagunk megítélésekor is.

2019. szeptember 22., vasárnap

Igehely: Róm 12:1-2; Kulcsige: 12:2 „És ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”

Egy embert el akartak tántorítani a Krisztusba vetett hitétől, miközben mindenféle kétes olvasmányt ajánlottak neki. Erre ő előhozta öreg Bibliáját, melynek címlapjára a földgömb volt rajzolva, fölötte a ragyogó nappal, ezzel a felirattal: „Suficit orbi” - elég az egész világnak. (P. L. Illuszt.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Móz 13:17–22; Kulcsige: 2Móz 13:17–18 „Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé, bár az közel volt, mert úgy gondolta Isten, hogy hátha megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatér Egyiptomba. Ezért kerülő útra vezette Isten a népet a Vörös-tenger pusztája felé. Hadirendben vonultak el Izráel fiai Egyiptomból.”

„Megvan az ideje a harcnak és a harc kerülésének” (Préd 3:1). Felső tagozatosként belekerültem több olyan helyzetbe, aminek verekedés lett a vége. Az iskolában a verekedést nem nézték el. Viszont voltak olyan helyzetek, amikor ki kellett állnom magamért. Ennek volt pozitív és negatív eredménye is. Volt, hogy többet nem csúfoltak, de az ellenőrzőm kezdett telni a figyelmeztetőkkel. Sokszor kerültem dilemmába, hogy most kell harcolni, vagy nem kell harcolni?