Igehely: Mt 13:10-17; Kulcsige: 13:11 „Ő így válaszolt: Mert nektek megadatott, hogy ismerjétek a mennyek országának titkait, azoknak pedig nem adatott meg.”
Milyen szomorú és fájdalmas, amikor embereket látunk úgy Isten jelenlétében ülni, hogy igét hallanak, megtéréseket is látnak, de az ő szívük érintetlen marad. Valaki azt mondta róluk, hogy „kibírták” az igehirdetést, de az éle-tükben nem történt semmi.
Igehely: Lk 11:1-13; Kulcsige: 11:1 „Amikor Jézus elmondta parancsait a tizenkét tanítványnak, továbbment onnan, hogy tanítson és igét hirdessen a városokban.”
Az Úr Jézus minket is imádkozni tanít. Az imádság nem azért van, hogy Isten megtudja, hogy mire van szükségünk, hanem azért, hogy nyilvánvalóvá váljon előttünk és mások előtt, hogy mi van a szívünkben.
Igehely: Mt 16:13-16; Kulcsige: 16:14 „Ők így válaszoltak: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, megint mások pedig Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.”
A kérdés, amit Jézus a tanítványok felé intéz az élet legfontosabb kérdése. Ki neked Jézus Krisztus? Péter meggőződéssel válaszol: „Te vagy a Krisztus”! Felismerte Jézusban azt, akit Isten küldött, azt, Akire neki szüksége van és azt, Akit neki követnie kell, ahhoz, hogy Istenhez jusson.
Igehely: Lk 18:1-7; Kulcsige: 18:7 „Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e őket?”
Becsapja magát az ember, amikor azt gondolja, Istenre csak akkor van szüksége, ha bajban van. Úgy-e ilyenkor „forróbban” is imádkozunk, mintha Ő azért lenne, hogy nekünk segítsen, minket kimentsen és bennünket mindig kiszolgáljon.
Igehely: Mk 10:23-31; Kulcsige: 10:29-30 „Jézus így szólt: Bizony mondom nektek: mindaz, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért, az százannyit kap: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermeket, és szántóföldeket üldöztetésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet.”
A gazdag ifjú esete megdöbbentette a tanítványokat. Hogy van az, hogy egy ilyen jó erkölcsű ember sem mehet be Isten országába? A tanítványok valószínű magukat kezdték ehhez a fiatalemberhez hasonlítani. Talán köztük nem is volt, aki ennyire jó erkölcsű lett volna.
Igehely: Jel 1:9-11a; Kulcsige: 1:10 „Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögül hatalmas hangot hallottam, mint egy trombitáét.”
Minden lelki munkás egyetért abban, hogy nincs nyugdíjba vonulás a lelki munkából. A szolgálat formája, területe és időtartama változhat, sőt ha szükséges, „szombatévet” is lehet igényelni a Megbízótól, de az elhívás az örökkévalóság küszöbéig érvényes.
Igehely: 1Móz 49:28–33; Kulcsige: 1Móz 49:33 „Amikor befejezte Jákób a fiainak szóló parancsokat, felhúzta lábait az ágyra, azután elhunyt, és elődei mellé került.”
Jákóbot Isten csodálatosan kiválasztotta, és tervét megvalósította életében. Hosszú utat tett meg. Tudatában volt, hogy Isten vezette őt végig az úton. Mi látjuk-e életünkben Isten vezetését, gondviselését, amikor visszapillantunk a megtett útra?
Talán utolsó vágya volt, hogy megláthassa Benjámint és Józsefet. Még nagyobb öröm volt számára, hogy találkozhatott a Józseftől származó unokákkal is. Ekkor már testileg nagyon gyenge volt, de az, ahogyan Isten vezette 147 év alatt, még nem homályosodott el előtte.